Nagy találkozás. Zelenszkij és Trump egy energetikai fegyverszünet lehetőségéről is tárgyalt New Yorkban
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
2026. szeptember 23., 10:022026. szeptember 23., 10:02
A két elnök az ukrajnai tűzszüneti javaslatokat, az orosz invázió befejezéséhez vezető utat, valamint egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó találkozó lehetőségét tekintette át a találkozón, amelyre az ENSZ Közgyűlésének apropóján került sor.
A találkozót követően Zelenszkij a Kyiv Independent szerint elmondta, hogy a Trumppal folytatott megbeszélés középpontjában az energetikai fegyverszünetre vonatkozó javaslatok, az Ukrajnának a tél folyamán nyújtandó támogatás, valamint az Ukrajna számára biztosítandó Patriot-gyártási engedélyek álltak.
A találkozó – amely a két vezető között július óta az első – annak a háttérben zajlott, hogy Washington újult erővel törekszik a már több mint négy és fél éve dúló, teljes körű orosz–ukrán háború befejezésének elérésére.
Ezek az erőfeszítések az év elején holtpontra jutottak Moszkva területi követelései és Washington figyelmének az Iránnal folytatott háborúra való átirányítása miatt.
A találkozó előtt Zelenszkij hangsúlyozta, hogy „határozott deeszkalációs lépésekre” van szükség a béke előmozdítása érdekében.
A találkozó után újságíróknak elmondta, hogy a vezetők megvitatták az energetikai infrastruktúra elleni támadásokra vonatkozó tűzszüneti javaslatot. Ukrajna részéről készen állnak egy ilyen megállapodás elfogadására.
„Nem akarunk a részletekbe menni – készek vagyunk az energetikai tűzszünetre” – mondta Zelenszkij az újságíróknak a találkozó után.
„Készek vagyunk az energiaellátási fegyverszünet bármilyen formájára. … Nagyon hálásak vagyunk az amerikai félnek. Ők továbbítják ezt az oroszoknak. Nem ismerem az orosz álláspontot” – mondta Zelenszkij.
Ukrajna nem kapott semmiféle „egyoldalú utasítást” az Oroszország elleni támadások leállítására, és csak akkor fogja abbahagyni az orosz olajfeldolgozó infrastruktúra elleni csapásokat, ha Moszkva is ugyanezt teszi – mondta.
Trump a nemrég elfogadott Lindsey Graham-féle szankciótörvény alapján élhet vámhatósági jogköreivel, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra, és rábírja az országot arra, hogy télen szüntesse be az ukrán energiahálózat elleni brutális támadásait – tette hozzá.
A találkozóra röviddel azután került sor, hogy Trump aláírta azt a jelentős szankciótörvényt, amely
valamint miután az amerikai külügyminisztérium zöld jelzést adott egy esetleges 2,7 milliárd dolláros légvédelmi rendszer-eladásnak Ukrajna számára.
Az ENSZ Közgyűlésén elhangzott beszédében Trump megfogadta, hogy „szükség esetén” élni fog új vámhatósági jogosultságaival a háború befejezése érdekében.
„Trump elnök rendelkezik ezzel az eszközzel” – mondta Zelenszkija találkozó után. „Ma köszönetet mondtam neki ezért az eszközért. Nagy reményeink vannak arra, hogy ha Putyin bármilyen eszkalációs lépést tesz, akkor ezt az eszközt bevetik. Ez egy erős eszköz.”
Zelenszkij azt is elmondta, hogy ő és Trump megbeszélték az Ukrajnának a téli hónapokban nyújtandó támogatást, mivel Oroszország valószínűleg a hideg évszakban inkább továbbra is támadja Kijev villamosenergia-hálózatát, mintsem hogy elfogadjon egy tűzszünetet az energiaellátást célzó támadások tekintetében.
„Ha a háború télen is folytatódik, az nem lesz egyszerű” – mondta az elnök.
„Úgy gondolom, hogy meg fogunk állapodni, de nem akarom elárulni, miről szól a megállapodás” – mondta.
Trump emellett Ukrajna orosz olajfinomítók ellen indított mélyreható támadási kampányát „komoly csapásnak” minősítette az oroszok ellen.
„Ez egyben komoly csapás a dízelárakra is” – tette hozzá. „A dízelüzemanyag ára elég jelentősen emelkedett. … Erről is beszélni fogunk.”
Trump elmondta, hogy az Egyesült Államok fontolgatja a dízelexport saját, rövid távú tilalmát az ellátási hiány miatt, amelyet nagyrészt az Irán elleni háború okozott.
– amit a szakértők vitatnak –, és arra kérte Ukrajnát, hogy szüntesse be az orosz dízelinfrastruktúra elleni támadásait.
A Zelenszkijjel való találkozása előtti napon, hétfőn Trump úgy nyilatkozott, hogy a háború súlyos károkat okozott az orosz olajfinomító-iparnak, és a harcok befejezésére szólított fel.
Mindeközben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szégyenletesnek és igazolhatatlannak nevezte az X-en, hogy az Európai Unió tagországainak nagykövetei levették kedden az uniós szankciós listáról Aliser Uszmanov és Mihail Fridman orosz oligarchákat.
„Moszkva ünnepel, mert elérte, amit akart: a bűntelenség tudatát, az EU megalázását és viszály szítását az európaiak között” – írta Szibiha.
Mindazonáltal
„Van még mód arra, hogy elrontsuk Moszkva örömét. Felszólítom az összes uniós tagállamot, hogy haladéktalanul jelentse be: saját nemzeti szankciókat vezet be e két emberrel szemben” – jelentette ki a miniszter.
Az uniós nagykövetek kedden állapodtak meg az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról, de két orosz oligarcha - Uszmanov és Fridman – lekerült a büntetőintézkedések hatálya alá esők listájáról.
A Jevropejszka Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint Lettország már bejelentette, hogy nemzeti szankciókat vezet be a két orosz oligarchával szemben, miután engedményt tett, és visszavonta vétóját az illetők uniós szankciós listáról való törlése ellen.
A két orosz oligarcha szankciós listáról való törlését Szlovákia szorgalmazta, míg Franciaország csak az Uszmanov elleni büntetőintézkedések feloldását kívánta elérni – tette hozzá a hírportál.
Két jellegzetes orosz oligarcha
Aliser Usmanov 1953-ban született Üzbegisztánban. 1980-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték megvesztegetés vádjával. 2000-ben az üzbegisztáni Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az ellene indított ügy koholt volt, és bűncselekmény nem történt.
Az oligarchát 2022-ben szankcionálta az EU, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.
„Aliser Uszmanov egy Kreml-barát vezető üzletember” – közölte az EU. „…Uszmanov különösen szoros kapcsolatban állVlagyimir Putyinnal. Őt Vlagyimir Putyin egyik kedvenc vezető üzletemberének tartják.”
Eközben az EU szerint Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök „hasznot húzott abból, hogy személyes célokra használhatta az Uszmanov által ellenőrzött luxuslakásokat”.
Uszmanov, aki 2008 óta töltötte be a Nemzetközi Vívószövetség elnöki posztját, lemondott tisztségéről Oroszország 2022-es teljes körű inváziója nyomán.
Uszmanovot a Forbes 2012 és 2014 között Oroszország leggazdagabb emberének rangsorolta. A Forbes adatai szerint 2026-ban 14,5 milliárd dolláros nettó vagyonával Oroszország 10. leggazdagabb embere.
Uszmanov irányítja a Metalloinvesztet, Oroszország egyik legnagyobb bányászati és acélipari konglomerátumát.
Az EU a Metalloinvesztet az orosz állam egyik fő bevételi forrásaként azonosította.
Vladiszlav Vlaszjuk, Ukrajna szankcióügyi biztosa szerint egy ukrán bíróság megállapította, hogy a Metalloinveszt leányvállalatai vasérc-termékeket szállítottak olyan orosz ipari vállalatoknak, amelyek kapcsolatban állnak az Uralvagonzavoddal, az orosz Védelmi Minisztérium harckocsigyártójával.
Uszmanov társtulajdonosa az Udokan bányának is a Zabajkalszkij régióban – ez Oroszország legnagyobb és a világ harmadik legnagyobb rézmezője.
Egy másik, Uszmanov által ellenőrzött jelentős vagyontárgy a Megafon, Oroszország egyik legnagyobb mobilszolgáltatója.
Ezen felül Uszmanov jelentős összegeket fektetett be informatikai vállalatokba.
A másik oligarcha, akit hamarosan törölnek a listáról, Mihail Fridman, aki orosz és izraeli állampolgár. Ő az Alfa Group befektetési konglomerátum alapítója, amelynek fő érdekeltségei az energia- és a bankszektorban vannak.
1964-ben született az ukrajnai Lemberg (Lviv) városában, majd később Moszkvába költözött.
Az 1990-es években Fridmant Oroszország egyik legbefolyásosabb üzletemberének tartották – azon hét oligarchából álló csoport tagjaként, amelyet „szemibankirscsina” néven ismertek, és amely finanszírozta Borisz Jelcin elnök 1996-os újraválasztási kampányát.
2022–2023-ban Fridmant szankciókkal sújtotta az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója miatt.
„Sikerült szoros kapcsolatokat kiépítenie Putyin orosz elnök kormányzattal, és Oroszország egyik legfontosabb pénzügyi szereplőjeként, valamint Putyin belső körének támogatójaként emlegetik” – közölte akkor az EU. „Kormányzati kapcsolatai révén állami vagyont sikerült megszereznie. Szívességeket cserélt Putyin orosz elnökkel, cserébe üzleti és pénzügyi nyereségeihez nyújtott politikai támogatásért.”
Az EU azt is közölte, hogy Putyin „az Alfa Group Konzorcium orosz hatóságok iránti lojalitását azzal jutalmazta, hogy politikai segítséget nyújtott az Alfa Group Konzorcium külföldi befektetési terveihez”.
Az EU szerint az Alfa Group leányvállalata, az Alfa AlfaSztrahovanyije biztosítást nyújt az orosz Nemzeti Gárda (Roszgvargyija) járműveinek, amelynek egységei Ukrajna orosz megszállás alatt álló régióiban működnek.
Az Alfa Group másik leányvállalata, az X5 Retail Group együttműködik a Voentorggal, amely étkeztetési és mosodai szolgáltatásokat, valamint katonai egyenruhákat biztosít az orosz fegyveres erőknek – közölte az EU. A csoport emellett olyan pólókat is árusít, amelyeken a „Z” katonai szimbólum látható, amelyet az orosz propagandisták használnak Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának népszerűsítésére.
2023-ban az ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szintén megvádolta Fridmant Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásával. A szolgálat szerint a teljes körű invázió kezdete óta Fridman az Alfa Group vagyonán keresztül mintegy 2 milliárd rubelt juttatott orosz védelmi üzemeknek, élelmiszert, ruházatot és egyéb árukat szállított az orosz csapatoknak, anyagi támogatást szervezett az orosz erők számára, valamint biztosítási vállalkozásait felhasználva katonai felszereléseket és orosz katonákat biztosított.
A Forbes szerint 2005-ben Fridman holtversenyben osztotta meg Oroszország leggazdagabb üzletemberének címét Vlagyimir Liszinnel. A Forbes jelentése szerint 2026-ban ő Oroszország kilencedik leggazdagabb üzletembere, nettó vagyona 16,5 milliárd dollár.
2024-ig ő irányította az Alfa Bankot, Oroszország egyik legnagyobb bankját.
Fridman Alfa Groupja társtulajdonosa a dubaji székhelyű VEON telekommunikációs csoportnak, amely korábban VimpelCom néven volt ismert. A csoport 2023-ig irányította a VimpelComot, Oroszország egyik legnagyobb mobilszolgáltatóját, és továbbra is irányítja az ukrán Kyivstar mobilszolgáltatót.
Az Alfa Group irányítja továbbá az X5 Retail Groupot, Oroszország egyik legnagyobb kiskereskedelmi láncát, és 2013-ig társtulajdonosa volt a TNK-BP olajvállalatnak, amely a brit BP olajvállalattal közös vállalkozásként működött.
Több civil megsebesült az éjszakai orosz dróncsapásokban Ukrajnában
Kijevben legalább ketten megsebesültek a szerdára virradóra végrehajtott orosz dróntámadásokban, az ukrán fővárosban benzinkutakat és infrastrukturális létesítményeket ért találat, Zaporizzsjában két ember sebesült meg egy bevásárlóközpontot ért támadásban – jelentették az illetékes ukrán hatóságok.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról számolt be a Telegramon, hogy a Darnyickij és a Holoszijivszkij kerületekben is benzinkutakat értek dróncsapások, egy közlekedési vállalat területén felcsaptak a lángok, valamint raktárépületekben is károk keletkeztek.
Az orosz hadsereg több mint tíz alkalommal támadta Dnyipropetrovszk megye Nyikopoli és Szinyelnikivszkiji járásáinak településeit drónokkal és légibombákkal, egy civil megsebesült, családi házak, mezőgazdasági gépek és gazdasági épületek rongálódtak meg – tette közzé Telegram-csatornáján Olekszandr Hanzsa katonai kormányzó.
Az orosz csapatok szerdán reggel nagy hatótávolságú fegyverekkel lőtték az észak-ukrajnai Szumit, az előzetes információk szerint egy ember megsebesült, és négy helyszínen rögzítettek találatokat – közölte Oleg Hrihorov, a szumi megyei katonai kormányzó.
A légierő parancsnokságának jelentése szerint az orosz hadsereg 161 csapásmérő és álcadrónnal, valamint Banderol típusú cirkálólőszerekkel támadott ukrajnai célpontokat szerdára virradóra. Az előzetes adatok szerint a légvédelemnek 119 drónt és három cirkálólőszert sikerült megsemmisítenie. Tizennyolc helyszínen találatokat, nyolc esetben pedig roncsok lezuhanását rögzítették.
Trump: vagy megállapodás születik Iránnal, vagy megsemmisítik
Vagy olyan megállapodás születik Iránnal, amely lehetővé teszi az ország újjáépítését, vagy „gyorsan megsemmisítem az Iráni Iszlám Köztársaságot” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök kedden New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakán elmondott beszédében.
Az amerikai elnök azt mondta, „nagy döntést” kell meghoznia Irán ügyében: vagy lehetőséget ad egy olyan megállapodásra, amelynek nyomán Irán „a Közel-Kelet vagy akár a világ egyik legnagyszerűbb országává” válhat, vagy „a pokolba taszítja” az Iszlám Köztársaságot, esélyt sem hagyva a túlélésére.
Úgy vélte ugyanakkor, hogy a novemberi amerikai félidős választások után megállapodás születik, mert szerinte Teherán a választások eredményére vár, bár – mint hangsúlyozta – az eredmény az ő Iránnal kapcsolatos döntését nem befolyásolja.
„Az egyetlen dolog, ami számít, hogy Iránnak soha nem lesz atomfegyvere” – hangoztatta.
Miközben az ENSZ-közgyűlésen más felszólalók a háborúk civil áldozataira és humanitárius következményeire hívták fel a figyelmet, Trump az Irán elleni katonai fellépés eredményeit méltatta, azt mondta, az amerikai hadsereg megsemmisítette az iráni nukleáris programot, elsüllyesztette mind a 159 iráni hadihajót, valamint megsemmisítette az ország légierejét és légvédelmét, rakéta- és dróngyártó kapacitásának pedig csaknem teljes egészét.
Az amerikai elnök Irán „teljes gazdasági elszigetelésére” szólította fel a világ országait mindaddig, amíg Teherán nem hagy fel a kereskedelmi hajók elleni támadásokkal, nukleáris törekvéseivel és a terrorizmus támogatásával.
Kiemelte, hogy az iráni infláció meghaladja a 300 százalékot, az amerikai haditengerészet pedig már több mint egymilliárd hordó olaj átjutását biztosította a Hormuzi-szoroson.
Trump beszéde elején hangoztatta, „Amerika visszatért”, és az Egyesült Államok erősebb, mint valaha.
Több mint egymillió új magánszektorbeli munkahelyről, 21 ezer milliárd dollárnyi beruházási vállalásról, 80 tőzsdei rekordról és a gyilkossági ráta 125 éves mélypontjáról beszélt.
„Míg mások beszéltek, én cselekedtem. Míg mások a békéről beszéltek, én békét teremtettem. Míg mások figyelmen kívül hagyták a fenyegetéseket, én szembeszálltam velük. Míg mások bátorságról beszéltek, Amerika megmutatta a bátorságát. Míg mások erőt ígértek, én felhasználtam azt arra, hogy Amerikát a világ legerősebb országává tegyem” – fogalmazott Trump.
Az ukrajnai háborúról azt mondta, hogy annak lezárása gyorsabban megtörténhet, mint sokan gondolják, és kiemelte, hogy a harcokban havonta 25 ezer, többségében fiatal katona hal meg.
„Ideje véget vetni az öldöklésnek” – fogalmazott az elnök, aki elismerősen beszélt felesége, Melania Trump ukrán és orosz gyerekek hazajuttatásáért végzett munkájáról is.
Trump a januári caracasi amerikai katonai műveletet és Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogását annak bizonyítékaként említette, hogy az Egyesült Államok többé nem engedi meg az Amerikát fenyegető erők térnyerését a nyugati féltekén.
Közölte, hogy Washington és Caracas azóta 65 milliárd hordó olajat érintő megállapodást kötött.
Kubát „teljesen bukott államnak” nevezte, és azt mondta, hogy az ottani rendszer „meg fog bukni”.
„A kommunizmus soha nem jön el Amerikába, a szabadság viszont be fog köszönteni Kubában” – fogalmazott, miközben a kubai küldöttség kivonult az ülésteremből.
Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok azonnal megkezdi katonai jelenlétének jelentős bővítését Grönlandon, ahol két nagy amerikai katonai támaszpontot építenek.
Közölte, hogy az Egyesült Államok kifejezett írásos jóváhagyása nélkül egyetlen amerikai ellenfél sem létesíthet katonai jelenlétet vagy hajthat végre érzékeny beruházást a szigeten.
Az amerikai elnök felszólította a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) valamennyi tagállamát, hogy „azonnal lépjen ki” az általa „ellenőrizhetetlenné vált” intézménynek nevezett szervezetből.
Trump a korábbi felszólalókkal ellentétben üdvözölte a mesterséges intelligencia terén elért fejlesztéseket, és kiemelte, hogy a kormányzati dokumentumokban ezentúl az MI helyett a szuperintelligencia kifejezést használják.
„Aki vezető szerepet szerez a szuperintelligencia terén, az lesz a győztes” – fogalmazott.
Mint mondta, az Egyesült Államok a fejlesztések terén jelentős mértékben vezet Kínával szemben, ezért nem fogja hátráltatni egy olyan technológia fejlődését, amely szerinte az ipari forradalomnál, sőt akár az internetnél is nagyobb jelentőségű lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!