Esés. Románia már a hiányos demokrácia minősítésre sem jó az Economist szerint
Fotó: The Economist
Hiányos demokráciából hibrid rezsimre minősítette vissza a The Economist Romániát a legfrissebb, 2024-es évre vonatkozó demokráciaindexében.
2025. február 27., 12:182025. február 27., 12:18
Az évente kiadott listán öt kritériumot – választási folyamatok és pluralizmus, kormányzati működés, politikai részvétel, politikai kultúra és polgári szabadságjogok – alapján állítják össze az egyes országok pontszámát a brit Economist elemzői.
A skála 0-tól 10-ig osztályozza az országokat.
Romániát tavalyhoz képest leminősítették, miután az orosz beavatkozás, a közösségi médiában alkalmazott illegális taktikák és a kampányfinanszírozási törvény megsértése miatt az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztást és új szavazást írt ki.
Emellett 71 ország demokráciának minősül – 25 teljes, míg 46 hiányos demokrácia.
A többi ország – szám szerint 60 – tekintélyelvű rezsim.
Románia pontszáma 0,46 ponttal, 5,99-re esett vissza, amivel 12 helyet esett vissza a rangsorban, csatlakozva a régió másik négy hibrid rezsimjéhez (Örményország, Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Ukrajna).
A mostani leminősítés indoklásában emlékeztetnek: a román állampolgárok dühösen és megkönnyebbülten reagáltak az alkotmánybíróság döntésére, amely megsemmisítette a november 24-i elnökválasztás első fordulójának eredményeit, és lenullázta a december 8-i második fordulót.
Az első fordulót két mainstream-ellenes jelölt nyerte, akik legyőzték a kormánypártok jelöltjeit, amelyek rendkívül népszerűtlenné váltak.
Az az állítás, hogy a jobboldali kívülálló Calin Georgescu szavazóit nagymértékben befolyásolta a TikTok kampány, nem hiteles, különösen Georgescu támogatóinak társadalmi összetétele miatt, akik közül sokan idősebb vidéki szavazók, akik híreiket a tévéből szerzik (a tévét a kormánypártok uralják) – mutat rá a tanulmány.
– teszik hozzá a tanulmány szerzői.
Ez a kudarc tovább gyengíti a polgárok rendkívül alacsony szintű bizalmát a kormány és a politikai pártok iránt – mondja a tanulmány.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
szóljon hozzá!