
A jelentés szerint Romániában gyengült a polgárok politikai beavatkozása, miközben nőtt a pártokba vetett bizalom
Fotó: Haáz Vince
A demokrácia erőssége tekintetében Románia sereghajtó az Európai Unióban, a világszerte vizsgált 167 ország rangsorában pedig a 62. helyen áll – derül ki a brit Economist Intelligence Unit (EIU) friss jelentéséből.
2023. február 03., 18:072023. február 03., 18:07
2023. február 03., 18:242023. február 03., 18:24
A többek között a neves The Economist lapot is kiadó csoport kutatási és elemzési részlege által készített elemzés szerint Románia 6,45 pontot ért el a tízes skálán. Ennél például Bulgária is jobban teljesített: 6,53 ponttal az 57. helyen áll, közvetlenül Magyarország után, amely 6,64 ponttal 56. a rangsorban.
A kutatók öt fő szempont alapján vizsgálták az országokat: pluralizmus és választási folyamatok, a kormányok működése, a polgárok politikai részvétele, a politikai kultúra és a polgári szabadságjogok. A jelentés készítői eredményeik alapján négy demokráciakategóriába sorolták az államokat: autoriter rezsimek, hibrid rezsimek, hiányos demokráciák és kiteljesedett demokráciák.
Az Euronews román nyelvű hírportálja által idézett brit jelentés szerint Kelet-Európában vegyes változásokon estek át a demokráciaindexek: az ukrajnai orosz invázió közvetlenül azok után történt, hogy a régió fellélegzett a sokkhatásból, amelyet a polgári szabadságjogokra gyakorolt a világjárvány. Bár enyhe fejlődés tapasztalható e téren, továbbra is a kormányok működése kapja a legkisebb pontszámot; a legnagyobb előrelépéseket a politikai kultúrát és a polgári szabadságjogokat illetően mérték a kutatók a régióban.
Egyébként az EIU szerint a kelet- és közép-európai országokon kívül (leszámítva innen Ausztriát, ahol kiteljesedettnek tartják a demokráciát) Olaszországban, Portugáliában, Belgiumban, Görögországban és Cipruson is hiányos a demokrácia – ismertette az Euronews.
Az Economist Intelligence Unit jelentését a magyarországi sajtó is idézte. A Hvg.hu szerint Magyarországnak „csak” Bulgáriát, Horvátországot és Romániát sikerült megelőznie az uniós tagállamok közül, az előző évhez képest 0,14-gyel több pontot kapva. A legerősebb demokráciákkal rendelkező országok Norvégia (9,81 pont), Új-Zéland és Izland, a másik véglet Észak-Korea, Mianmar és Afganisztán.
A bukaresti román média által is előszeretettel idézett 2022-es rangsorban az anyaország 42 ponttal szerepel (nulla a legrosszabb, száz a legjobb minősítés), Bulgária 43, Románia pedig 46 pontot kapott. Utóbbi egy-egy pontot javított, Magyarország pedig egyet rontott korrupcióérzékelési indexén 2021-hez képest.
A Telex.hu kikérte a magyar kormány véleményét is a jelentésről. „Érdekes, hogy a Transparency International sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta, ők lemaradtak a listáról. A Transparency International ahhoz a Soros-hálózathoz tartozó szervezet, amely a dollárbaloldal korrupciós botrányában és a brüsszeli korrupciós botrányban is nyakig benne van. Ez a hálózat pénzeli a hazai és a nemzetközi baloldal kampányát és szolgálja azt minden hazug jelentésével” – reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!