Esés. Románia már a hiányos demokrácia minősítésre sem jó az Economist szerint
Fotó: The Economist
Hiányos demokráciából hibrid rezsimre minősítette vissza a The Economist Romániát a legfrissebb, 2024-es évre vonatkozó demokráciaindexében.
2025. február 27., 12:182025. február 27., 12:18
Az évente kiadott listán öt kritériumot – választási folyamatok és pluralizmus, kormányzati működés, politikai részvétel, politikai kultúra és polgári szabadságjogok – alapján állítják össze az egyes országok pontszámát a brit Economist elemzői.
A skála 0-tól 10-ig osztályozza az országokat.
Romániát tavalyhoz képest leminősítették, miután az orosz beavatkozás, a közösségi médiában alkalmazott illegális taktikák és a kampányfinanszírozási törvény megsértése miatt az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztást és új szavazást írt ki.
Emellett 71 ország demokráciának minősül – 25 teljes, míg 46 hiányos demokrácia.
A többi ország – szám szerint 60 – tekintélyelvű rezsim.
Románia pontszáma 0,46 ponttal, 5,99-re esett vissza, amivel 12 helyet esett vissza a rangsorban, csatlakozva a régió másik négy hibrid rezsimjéhez (Örményország, Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Ukrajna).
A mostani leminősítés indoklásában emlékeztetnek: a román állampolgárok dühösen és megkönnyebbülten reagáltak az alkotmánybíróság döntésére, amely megsemmisítette a november 24-i elnökválasztás első fordulójának eredményeit, és lenullázta a december 8-i második fordulót.
Az első fordulót két mainstream-ellenes jelölt nyerte, akik legyőzték a kormánypártok jelöltjeit, amelyek rendkívül népszerűtlenné váltak.
Az az állítás, hogy a jobboldali kívülálló Calin Georgescu szavazóit nagymértékben befolyásolta a TikTok kampány, nem hiteles, különösen Georgescu támogatóinak társadalmi összetétele miatt, akik közül sokan idősebb vidéki szavazók, akik híreiket a tévéből szerzik (a tévét a kormánypártok uralják) – mutat rá a tanulmány.
– teszik hozzá a tanulmány szerzői.
Ez a kudarc tovább gyengíti a polgárok rendkívül alacsony szintű bizalmát a kormány és a politikai pártok iránt – mondja a tanulmány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába mentesül Magyarország az amerikai szankciók alól, Brüsszel 2027-től akkor is betiltja az orosz energiahordozók importját Európában. Ők folytatni akarják a háborút és a szankciókat – írta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon.
Megjelent az Erősödő Kárpát-medence program 2026-ra szóló felhívása, amelyre november 13-tól lehet jelentkezni – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Ukrán és brit hírszerzők 3 millió dollárért orosz pilótákat akartak rávenni arra, hogy lopjanak el egy Kinzsal hiperszonikus rakétával felszerelt MiG-31 repülőgépet – állította kedden Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB).
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) mélységesen felháborítónak tartja, hogy továbbra sem szűnt meg a Beregszászi Járási Hadkiegészítő Parancsnokság (TCK) jogsértő eljárásrendje a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemmel szemben.
Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) hátfőn Kijevben házkutatásokat végzett egy Volodimir Zelenszkij elnök volt üzlettársához, Timur Mindicshez kapcsolódó helyszíneken egy nagy energiaipari korrupciós ügy kivizsgálása keretében.
Az amerikai szenátus elfogadta azt a fontos finanszírozási törvényjavaslatot, amely napokon belül véget vethet a történelem leghosszabb kormányzati leállásának.
Három héttel bűnszövetkezetben való részvételért kapott öt év letöltendő börtönbüntetés megkezdése után hétfőn szabadlábra helyezték Nicolas Sarkozy volt francia elnököt.
A külhoni magyarság támogatása nem függ külső körülményektől, így a háború okozta nehéz helyzetben sem kellett egyetlen programot vagy támogatási formát megszüntetni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.
A Kreml nem ismeri Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek az ukrajnai konfliktus rendezésére vonatkozó kezdeményezéseit – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő még az ukrajnai háború vége előtt „második frontot nyit” Európában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!