EB-jelentés: dicséret és bírálat a romániai igazságügynek

Az igazságügyi jelentésben az Európai Bizottság (EB) elismeri ugyan, hogy a legutóbbi, 2008-ban készült hasonló jelentés ismertetése óta történt előrelépés a romániai igazságügyi reformok területén, de megállapítja, hogy az eredmények gyakorlatba ültetése még nem megfelelő, részben a politikai nyomásnak tulajdoníthatóan, mondta szerdán Johannes Laitenberger EB-szóvivő, aki a jelentést ismertette.

Az EB arra figyelmeztet, hogy a reformfolyamat túlpolitizált, holott a politikai szereplőknek biztosítaniuk kellene az igazságszolgáltatás független működését, hogy a korrupciós ügyek vizsgálata pártatlanul, gyorsan és hatékonyan történjék.

A polgári, illetve a büntető törvénykönyv módosult ugyan, de teljes felülvizsgálatuk nem történt meg, ennek eredményeképpen számtalan törvénymódosítás és sürgősségi kormányrendelet született, áll a jelentésben. Ennek fényében nem meglepő, hogy a romániai perrendtartás sok esetben önellentmondó, így szükségtelen nehézségeket és késéseket eredményez az igazságszolgáltatásban.

Az EB 16 ajánlást fogalmazott meg Románia számára. Ezek között szerepel a polgári és büntetőjogi törvénykönyv, illetve a polgári és büntetőjogi perrendtartás mielőbbi elfogadása, és életbe léptetése,  de az is, hogy minden esetben biztosítani kell a bűnvádi vizsgálatok zavartalan és hatékony lefolyását az egykori és jelenlegi kormánytagok esetében, akik mentelmi jogot biztosító parlamenti mandátummal is rendelkeznek. Azt is sürgeti az EB, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) fokozottabb felelősséggel rendelkezzen a bírák és ügyészek alkalmazása, előléptetése, áthelyezése, vagy a velük szembeni fegyelmi intézkedések érvényesítése terén, és hogy mindez a jelenleginél átláthatóbban történjen. A jelentés szerint nagyobb együttműködési készségre van szükség a CSM részéről az ügyészségek hatékony átszervezéséhez.

Az EB nem tartja folytatandónak azt a gyakorlatot, hogy a bíróságok felfüggesztik a pereket, ha valamelyik fél alkotmányossági kifogásokkal él, ezért a jelentés szerint módosítani kell az alkotmánybíróság működését szabályozó törvényt, hogy a perek az alkotmányossági vizsgálat idején is folytatódhassanak.

Johannes Laitenberger hangsúlyozta: az igazságügyi jelentés megállapításai, így a monitoring-folyamat folytatása sem befolyásolja Románia egyetlen más európai célkitűzését, például a schengeni, illetve euróövezethez való csatlakozás folyamatát.

Az EB legközelebb egy év múlva készít újabb jelentést a romániai igazságügyi reformokról.