
Túszokat ejtett kedden két, késsel felfegyverkezett támadó egy észak-franciaországi város templomában – közölte a francia rendőrség. A két támadót a rendőrség lelőtte, egy vagy több túsz is életét vesztette.
2016. július 26., 15:112016. július 26., 15:11
2016. július 26., 15:242016. július 26., 15:24
Három ember életét vesztette a kedd reggeli túszmentő akció során egy normandiai településen. A források szerint a támadók a normandiai Saint-Etienne-du-Rouvray településen négy-hat embert – a BBC brit hírtelevízió értesülései szerint egy papot, két apácát és több hívőt – tartottak fogva. A meggyilkolt túsz a templom 86 éves papja volt, a támadók elvágták a torkát.
A két férfi a hátsó ajtón jutott be a katolikus templomba reggel 10 órakor, a mise alatt. A Le Point úgy értesült, hogy „Daesh” – kiáltással (az Iszlám Állam rövidített szinonimája) rohantak be az épületbe, és két ember torkát is elvágták, a misét tartó 86 éves papét és egy női hívőét. Később kiderült, hogy a sérült női túsz nem halt meg, de életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba.
A Le Figaro úgy tudja, egy apácának sikerült elmenekülnie a templomból a támadók elől, ő értesítette a rendőrséget. A terrorellenes csapatokkal együtt érkező tűzoltók az RTL France-nak elmondták, hogy a templomnál több sérült embert is találtak. A két túszejtőt végül körbevették és lelőtték – tudta meg a Reuters hírügynökség egy rendőrségi forrástól.
A rendőrség a Twitteren figyelmeztette a helyieket és a sajtót, hogy véletlenül se menjenek a rendőrségi szalaggal elzárt területre, mert azzal akadályoznák a hatóságok munkáját. Hierre-Henry Brandet, a párizsi belügyminisztérium szóvivője azt mondta, a rendőrség a túszejtési akciót követően egyelőre vizsgálja, hogy a támadók nem helyeztek-e el robbanószerkezetet a helyszínen. A párizsi államügyészség terrorellenes részlege vizsgálatot indított az ügyben. Arról nem adtak részletesebb tájékoztatást, mi indokolhatja a terrorgyanút.
Francois Hollande francia elnök – aki mellesleg Saint-Etienne-du-Rouvray mellett született – és Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter már elindult a település felé, ahol várhatóan beszédet fognak mondani. Manuel Valls miniszterelnök barbár támadásnak nevezte a templomi mészárlást.
„Franciaország és az egész katolikus világ is szenved. Együtt fogjuk átvészelni” – írta a Twitteren a kormányfő.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!