Káosz. Jun Szogjol dél-koreai elnök szükségállapotot vezetett volna be, a hadsereg benne is lett volna, de a parlament végül megakadályozta
Fotó: Facebook/Jun Szogjol
Dél-Korea forrong: Jun Szogjol dél-koreai elnök helyi idő szerint szerdán bejelentette, hogy vissza fogja vonni a néhány órája meghirdetett szükségállapotot, miután a parlament annak feloldására szavazott.
2024. december 04., 08:572024. december 04., 08:57
Jun Szogjol közölte, hogy a rendkívüli jogrend fenntartására kivezényelt katonákat visszahívták. Mint mondta, hamarosan összeül a kabinet megvitatni a helyzetet, amit követően hivatalosan fel fogja oldani a szükségállapotot.
A dél-koreai parlamentnek a 300-ból 190 jelen lévő tagja helyi idő szerint szerdára virradóra határozatot fogadott el a szükségállapot feloldásáról.
Vu Vonsik házelnök kijelentette, hogy a képviselők „az emberekkel közösen megvédik a demokráciát”.
A házelnök hivatala közölte, hogy az elfogadott határozattal semmis a szükségállapot kihirdetése, a dél-koreai törvények szerint ugyanis a parlament többségi szavazással feloldhatja a szükségállapotot.
A szükségállapot a parlament és a pártok működésének felfüggesztésével járt volna, és a hadsereg ezt meg is kísérelte kierőszakolni, de a parlamenti őrség, a képviselők és több polgár ellenállása miatt nem sikerült.
Jun Szogjol kedd este a YTN televízió élőben közvetített műsorában jelentette be a szükségállapot bevezetését arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát bénító, „szégyentelenül Észak-Korea-barát államellenes erőket”.
Úgy fogalmazott, hogy nem volt más választása, mint ehhez az eszközhöz nyúlni a szabad és alkotmányos államrend fenntartása végett,
Az elnök a parlamentben többséggel rendelkező ellenzék azon kezdeményezésére utalt, amellyel fel akarják menteni tisztségéből az ország több magas rangú ügyészét, és elutasítják a kormányzat által beterjesztett költségvetési tervezetet.
Az ellenzék több mint 4000 milliárd dél-koreai von megszorítást szorgalmaz a büdzsében, amiről a kormány azt mondja, hogy aláásná a kabinet alapvető működését.
– mondta Jun Szogjol.
A Yonhap dél-koreai hírügynökség beszámolója szerint a szöuli törvényhozás bejáratát lezárták.
„Tankok, páncélozott szállító járművek, lőfegyverekkel és késekkel felfegyverzett katonák fogják irányítani az országot” – hangoztatta Li Dzsemjung, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője, akinek pártja többséggel rendelkezik a parlamentben.
„A Koreai Köztársaság gazdasága visszavonhatatlanul össze fog omlani. Polgártársaim, kérlek titeket, jöjjetek a nemzetgyűléshez” – tette hozzá. A bejelentés hírére a dél-koreai von jelentősen vesztett értékéből a dollárral szemben.
A fő ellenzéki párt lemondásra szólította fel az államfőt
A Demokrata Párt egy közleményben bejelentette, hogy „lázadás” miatt feljelentést tesz Jun Szogjol elnök és magas rangú biztonsági tisztviselők ellen, miután egyik napról a másikra szükségállapotot hirdettek, majd néhány órával később feloldották.
A dokumentum szerint feljelentést tesznek az államfő, a védelmi és belügyminisztere, valamint „a hadsereg és a rendőrség kulcsfigurái, így a szükségállapot parancsnoka és a rendőrfőnök ellen”.
A kormányzó párt, A Népi Erők Pártja (PPP) szerdán hangsúlyozta, hogy felelősségre kell vonni az államfőt.
„Az elnöknek azonnal és részletesen magyarázatot kell adnia erre a tragikus helyzetre” – mondta Han Donghun, a párt vezetője a televízióban, hangsúlyozta, „minden érintettet felelősségre kell vonni”.
Reggel az elnök kabinetfőnöke és kulcsfontosságú tanácsadói „tömegesen nyújtották be lemondásukat” – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség.
A Koreai Szakszervezetek Konföderációja, az ország legnagyobb szakszervezeti tömörülése, amelynek mintegy 1,2 millió tagja van, „korlátlan általános sztrájkra” szólított fel Jun lemondásáig.
Szerda délig az államfő még mindig nem jelent meg a nyilvánosság előtt – írta jelentésében az AFP francia hírügynökség.
A dél-koreai pénzügyminiszter közölte, hogy a kormány minden szükséges intézkedést megtesz a pénzügyi piacok stabilizálása érdekében.
A helyi televízió tudósítása szerint időközben dél-koreai katonák próbáltak bejutni a parlament épületébe, érvényt szerezve a szükségállapotnak. A felvételeken parlamenti képviselők segédeit lehetett látni, ahogy poroltókkal igyekeznek távol tartani a katonákat.
A házelnök hivatala közölte, hogy az elfogadott határozattal semmis a szükségállapot kihirdetése, a dél-koreai törvények szerint ugyanis a parlament többségi szavazással feloldhatja a szükségállapotot.
Jun Szogjol bejelentését követően emberek sereglettek a parlament épülete elé, követelve a szükségállapot visszavonását. A Yonhap hírügynökség szerint üdvrivalgással fogadták a parlamenti határozatot. Mindennek ellenére továbbra is katonák tartózkodnak a parlament épületében és katonai járművek parkolnak a környéken.
A szükségállapot rendelkezéseinek végrehajtásával Park Anszu vezérkari főnököt bízták meg.
Felszólították a hónapok óta sztrájkoló orvosokat, hogy 48 órán belül álljanak ismét munkába. Hangsúlyozták, hogy a rendkívüli jogrend megsértőit bírósági határozat nélkül őrizetbe vehetik.
Mun Dzsein volt elnök az X-en fejezte ki azon reményét, hogy a parlament gyorsan közbelép a demokrácia védelme érdekében. „Felkérem az embereket, hogy csatlakozzanak, védjék meg a demokráciát, és segítsenek abban, hogy a nemzetgyűlés rendesen működhessen” – tette hozzá. A Fehér Ház egyik szóvivője közölte, hogy Washington kapcsolatban áll a szöuli vezetéssel, és szorosan nyomon követi a fejleményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!