
Káosz. Jun Szogjol dél-koreai elnök szükségállapotot vezetett volna be, a hadsereg benne is lett volna, de a parlament végül megakadályozta
Fotó: Facebook/Jun Szogjol
Dél-Korea forrong: Jun Szogjol dél-koreai elnök helyi idő szerint szerdán bejelentette, hogy vissza fogja vonni a néhány órája meghirdetett szükségállapotot, miután a parlament annak feloldására szavazott.
2024. december 04., 08:572024. december 04., 08:57
Jun Szogjol közölte, hogy a rendkívüli jogrend fenntartására kivezényelt katonákat visszahívták. Mint mondta, hamarosan összeül a kabinet megvitatni a helyzetet, amit követően hivatalosan fel fogja oldani a szükségállapotot.
A dél-koreai parlamentnek a 300-ból 190 jelen lévő tagja helyi idő szerint szerdára virradóra határozatot fogadott el a szükségállapot feloldásáról.
Vu Vonsik házelnök kijelentette, hogy a képviselők „az emberekkel közösen megvédik a demokráciát”.
A házelnök hivatala közölte, hogy az elfogadott határozattal semmis a szükségállapot kihirdetése, a dél-koreai törvények szerint ugyanis a parlament többségi szavazással feloldhatja a szükségállapotot.
A szükségállapot a parlament és a pártok működésének felfüggesztésével járt volna, és a hadsereg ezt meg is kísérelte kierőszakolni, de a parlamenti őrség, a képviselők és több polgár ellenállása miatt nem sikerült.
Jun Szogjol kedd este a YTN televízió élőben közvetített műsorában jelentette be a szükségállapot bevezetését arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát bénító, „szégyentelenül Észak-Korea-barát államellenes erőket”.
Úgy fogalmazott, hogy nem volt más választása, mint ehhez az eszközhöz nyúlni a szabad és alkotmányos államrend fenntartása végett,
Az elnök a parlamentben többséggel rendelkező ellenzék azon kezdeményezésére utalt, amellyel fel akarják menteni tisztségéből az ország több magas rangú ügyészét, és elutasítják a kormányzat által beterjesztett költségvetési tervezetet.
Az ellenzék több mint 4000 milliárd dél-koreai von megszorítást szorgalmaz a büdzsében, amiről a kormány azt mondja, hogy aláásná a kabinet alapvető működését.
– mondta Jun Szogjol.
A Yonhap dél-koreai hírügynökség beszámolója szerint a szöuli törvényhozás bejáratát lezárták.
„Tankok, páncélozott szállító járművek, lőfegyverekkel és késekkel felfegyverzett katonák fogják irányítani az országot” – hangoztatta Li Dzsemjung, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője, akinek pártja többséggel rendelkezik a parlamentben.
„A Koreai Köztársaság gazdasága visszavonhatatlanul össze fog omlani. Polgártársaim, kérlek titeket, jöjjetek a nemzetgyűléshez” – tette hozzá. A bejelentés hírére a dél-koreai von jelentősen vesztett értékéből a dollárral szemben.
A fő ellenzéki párt lemondásra szólította fel az államfőt
A Demokrata Párt egy közleményben bejelentette, hogy „lázadás” miatt feljelentést tesz Jun Szogjol elnök és magas rangú biztonsági tisztviselők ellen, miután egyik napról a másikra szükségállapotot hirdettek, majd néhány órával később feloldották.
A dokumentum szerint feljelentést tesznek az államfő, a védelmi és belügyminisztere, valamint „a hadsereg és a rendőrség kulcsfigurái, így a szükségállapot parancsnoka és a rendőrfőnök ellen”.
A kormányzó párt, A Népi Erők Pártja (PPP) szerdán hangsúlyozta, hogy felelősségre kell vonni az államfőt.
„Az elnöknek azonnal és részletesen magyarázatot kell adnia erre a tragikus helyzetre” – mondta Han Donghun, a párt vezetője a televízióban, hangsúlyozta, „minden érintettet felelősségre kell vonni”.
Reggel az elnök kabinetfőnöke és kulcsfontosságú tanácsadói „tömegesen nyújtották be lemondásukat” – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség.
A Koreai Szakszervezetek Konföderációja, az ország legnagyobb szakszervezeti tömörülése, amelynek mintegy 1,2 millió tagja van, „korlátlan általános sztrájkra” szólított fel Jun lemondásáig.
Szerda délig az államfő még mindig nem jelent meg a nyilvánosság előtt – írta jelentésében az AFP francia hírügynökség.
A dél-koreai pénzügyminiszter közölte, hogy a kormány minden szükséges intézkedést megtesz a pénzügyi piacok stabilizálása érdekében.
A helyi televízió tudósítása szerint időközben dél-koreai katonák próbáltak bejutni a parlament épületébe, érvényt szerezve a szükségállapotnak. A felvételeken parlamenti képviselők segédeit lehetett látni, ahogy poroltókkal igyekeznek távol tartani a katonákat.
A házelnök hivatala közölte, hogy az elfogadott határozattal semmis a szükségállapot kihirdetése, a dél-koreai törvények szerint ugyanis a parlament többségi szavazással feloldhatja a szükségállapotot.
Jun Szogjol bejelentését követően emberek sereglettek a parlament épülete elé, követelve a szükségállapot visszavonását. A Yonhap hírügynökség szerint üdvrivalgással fogadták a parlamenti határozatot. Mindennek ellenére továbbra is katonák tartózkodnak a parlament épületében és katonai járművek parkolnak a környéken.
A szükségállapot rendelkezéseinek végrehajtásával Park Anszu vezérkari főnököt bízták meg.
Felszólították a hónapok óta sztrájkoló orvosokat, hogy 48 órán belül álljanak ismét munkába. Hangsúlyozták, hogy a rendkívüli jogrend megsértőit bírósági határozat nélkül őrizetbe vehetik.
Mun Dzsein volt elnök az X-en fejezte ki azon reményét, hogy a parlament gyorsan közbelép a demokrácia védelme érdekében. „Felkérem az embereket, hogy csatlakozzanak, védjék meg a demokráciát, és segítsenek abban, hogy a nemzetgyűlés rendesen működhessen” – tette hozzá. A Fehér Ház egyik szóvivője közölte, hogy Washington kapcsolatban áll a szöuli vezetéssel, és szorosan nyomon követi a fejleményeket.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
szóljon hozzá!