Légi fölény. Az izraeli légierő jóformán zavartalanul használhatja az iráni légteret
Fotó: Israel Defence Forces/Facebook
Bár a térképre nézve úgy tűnik, hogy Izrael eltörpül Irán mellett – egy 9,7 milliós ország áll szemben egy mintegy 90 millióssal –, előbbi jelentős hadereje és korszerű, részben az Egyesült Államok által biztosított fegyverei miatt képes volt látványosan megalázni a perzsa államot.
2025. június 17., 19:142025. június 17., 19:14
De milyen eszközökkel rendelkeznek a szemben álló felek? Összeállításunkban a BBC alapján nyújtunk betekintést az erőviszonyokba.
Izrael modern, amerikai gyártmányú vadászgépekből álló flottája képes volt irányított bombákat ledobni rövid távolságból, és a jelek szerint nem kell attól tartani, hogy lelőhetik őket.
Az iráni légvédelem által jelentett fenyegetés nagy részét egy korábbi, októberi izraeli csapás során megsemmisítették: nagyobb hatótávolságú „stand-off” fegyvereket bevetve iktatták ki az orosz gyártmányú iráni Sz–300-as rakétarendszereket.
Az elmúlt napokban az izraeli légierő folytatta a földi radarok és kilövőállások megsemmisítését.
Izraelnek már a támadás megkezdése előtt is voltak Iránon belüli hírszerzői, akik a válaszcsapások megakadályozásán dolgoztak.
Az izraeli támadások az iráni felső vezetés tagjai közül is sokakat megöltek, ami szintén aláásta Irán válaszlépésre való képességeit.
Mielőtt Izrael megkezdte támadásait, Irán rendelkezett az Egyesült Államok által a Közel-Kelet „legnagyobb ballisztikusrakéta-arzenáljának” nevezett fegyverkészlettel.
Öten könnyebben megsebesültek a kedd reggeli iráni rakétatámadásban Izraelben – jelentette a helyi mentőszolgálat.
A becslések 2000 és 3000 között mozognak. Ezek közül néhányra és a gyárakra, ahol gyártották őket, Izrael már csapást mért. Az IDF azt is állítja, hogy megsemmisítette Irán felszíni rakétaindító állásainak egyharmadát.
Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy mostanra Irán felszíni rakétaindító állásainak egyharmadát megsemmisítette. Bár Irán rakétaképességeit csökkentették is, teljesen nem semmisítették meg. Továbbra is ez jelenti a legnagyobb közvetlen fenyegetést Izraelre.
Justin Bronk, a Rusi védelmi agytröszt munkatársa szerint, bár Izrael most már légi fölényt tudhat magáénak Teherán felett, még mindig nem érte el a teljes légi fölényt, és a rövid hatótávolságú rakéták fenyegetése továbbra is fennáll.
Közben Irán szövetségesekkel is rendelkezik. Teherán évek óta katonai tanácsokkal, fegyverekkel és technológiával támogatja a gázai Hamászt és a libanoni Hezbollahot. Az elmúlt két év izraeli fellépése azonban nagymértékben csökkentette azt a képességüket, hogy fenyegetést jelentsenek a zsidó államra.
A jemeni húszik, bár távolabb vannak, még mindig képesek voltak időnként rakétákat kilőni Izraelre. Túléltek egy tartós amerikai bombázó hadjáratot az év elején, és képesek voltak több amerikai Reaper drónt is leszedni rövid hatótávolságú föld-levegő rakétákkal.
Irán emellett képes arra, hogy csapást mérjen a nyugati érdekeltségekre a térségben. Az Irán által támogatott iraki fegyveres csoportok nyugati katonai támaszpontokat vettek célba a térségben.
Az amerikai hadsereg mellett még mindig mintegy 100 brit katona állomásozik Bagdadban. Az ő biztonságuk az egyik oka annak, hogy Kier Starmer brit miniszterelnök nemrég a királyi légierő (RAF) további Typhoon repülőgépjeit vezényelte Ciprusra.
Az amerikai és brit haditengerészet személyzete és hajói szintén Bahreinben állomásoznak. Minél tovább tart ez a háború, annál nagyobb a kockázat a nyugati erők számára a térségben.
Irán még mindig képes megzavarni vagy elzárni a világ egyik fő hajózási útvonalát a Hormuzi szorosban. Lehet, hogy Teherán számára jelenleg nem tűnik bölcs dolognak a konfliktus kiszélesítése, de ha úgy dönt, megteheti.
Eközben,
A zsidó állam évente több milliárd dollárnyi amerikai katonai segélyt kap. Az amerikai gyártmányú repülőgépjeikről kilőtt fegyverek nagy részét az Egyesült Államokból szállították. Még a saját Vaskupola légvédelmi rendszeréhez szükséges elfogó rakéták egy része is az Egyesült Államokban készül.
Miközben Izrael és Irán a péntek óta tartó összecsapások ötödik napján, keddre virradóra is rakétákkal támadta egymást, Donald Trump amerikai elnök megpróbál tető alá hozni egy tűzszünetet.
A „bunkerromboló” bombákat, amelyeket Izrael az iráni atomprogram földalatti létesítményei ellen használ, többnyire az Egyesült Államok szállítja. Donald Trump amerikai elnök eddig hajlandó volt támogatni ezek használatát, bár a hírek szerint megvétózta az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah meggyilkolására irányuló izraeli terveket.
Ez a Massive Ordnance Penetrator, egy 30 000 font (13 600 kg) súlyú bomba, amelyet szintén csak amerikai B2-es stratégiai bombázókkal lehet célba juttatni.
Emellett Izrael lehetőségei még az Egyesült Államok folyamatos katonai támogatása mellett is korlátozottak.
A légierő visszavetheti Irán nukleáris programját, de nem fogja megsemmisíteni. Az iráni rezsim megdöntésére irányuló izraeli remények pedig igen valószínűtlennek tűnnek.
Megsemmisülhettek az urándúsító centrifugák az egyik iráni üzemben
Valószínűleg megsemmisültek az iráni Natán urándúsító üzem centrifugái az Izrael által végrehajtott támadások következtében – mondta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója.
Rafael Grossi a brit BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a pénteki izraeli támadás okozta áramkimaradás nyomán a centrifugák valószínűleg „súlyosan megrongálódtak, ha ugyan nem semmisültek meg teljesen”.
Az IAEA kormányzótanácsának rendkívüli ülésén Bécsben Grossi arról számolt be, hogy a pénteki támadások óta a súlyosan megrongálódott natáni létesítmény (Natanz Nuclear Facility) nem szenvedett további károkat. Közölte, hogy Natán föld alatti létesítményeit nem érte ugyan találat, de az ott telepített berendezések megsérülhettek az áramkimaradás következtében.
A telephelyen belül a sugárzás veszélyes szintet ért el, a létesítményen kívül azonban az értékek továbbra is normálisak – jelentette ki a NAÜ főigazgatója Bécsben. A natáni telephely felszíni része, ahol az uránt 60 százalékos dúsításig dolgozzák fel, megsemmisült.
Rafael Grossi szerint négy épület megrongálódott az Iszfahánban lévő nukleáris üzemben is, míg a Fordóban található földalatti dúsítóüzemből eddig nem érkezett jelentés károkról.
Izrael saját állítása szerint a támadásokkal meg akarja akadályozni, hogy Irán atomfegyvert építsen. Teherán azonban hangsúlyozza, hogy atomprogramja kizárólag polgári célokat szolgál.
Grossi Bécsben figyelmeztetett, hogy a katonai eszkaláció késlelteti „a diplomáciai megoldás eléréséhez szükséges erőfeszítéseket, amelyek hosszú távon biztosítanák, hogy Irán ne szerezzen atomfegyvereket”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!