Háború. Izrael és Irán keddre virradóra is rakétákkal támadta egymást, trump tűzzsünetet akar
Fotó: MTI/EPA/Haiszam Imad
Miközben Izrael és Irán a péntek óta tartó összecsapások ötödik napján, keddre virradóra is rakétákkal támadta egymást, Donald Trump amerikai elnök megpróbál tető alá hozni egy tűzszünetet.
2025. június 17., 08:312025. június 17., 08:31
Trump bejelentése után az IRNA állami médiaügynökség helyi idő szerint kedden kora reggel közölte: robbanásokat hallottak az iráni fővárosban, Teheránban.
Eközben
Az IDF közleménye arra utasította a lakosokat, hogy menjenek be a bunkerekbe, és „további értesítésig maradjanak ott”.
Észak-Izrael több területén is megszólaltak a szirénák – közölte az IDF.
Reggelre aztán közölték, hogy a polgárok elhagyhatják az óvóhelyeket.
Közben
„Van egy ajánlat, amelyet tettek, különösen a tűzszünetre és a szélesebb körű tárgyalások kezdeményezésére” – mondta Macron újságíróknak a kanadai Kananaskisban tartott G7-csúcstalálkozón hétfőn.
„Ha az Amerikai Egyesült Államok tűzszünetet tud elérni, az nagyon jó dolog, és Franciaország támogatni fogja, és mi ezt kívánjuk” – mondta Macron franciául.
„Feltétlenül szükséges, hogy mindkét oldalról megszűnjön minden csapás az energetikai, közigazgatási és kulturális infrastruktúrák ellen, és még inkább a polgári lakosság ellen” – tette hozzá. „Semmi sem indokolja ezt” – mondta.
a G7-csúcstalálkozó kanadai helyszínén hétfőn, amikor Mark Carney kanadai miniszterelnökkel találkozott.
Donald Trump megjegyezte, hogy Iránnak azonnal le kellene ülnie tárgyalni; arra a kérdésre ugyanakkor nem válaszolt, hogy az Egyesült Államok valamilyen formában bekapcsolódna-e az izraeli katonai műveletbe.
Az amerikai elnök már vasárnap, indulása előtt is tárgyalásokat sürgetett, és reményét fejezte ki, hogy megállapodás születik a harc lezárásáról a Közel-Keleten, de hozzátette, hogy a konfliktust „néha végig kell küzdeni”.
Donald Trump vasárnap, az ABC televíziónak adott nyilatkozatban nyitottságát hangoztatta azon elképzelés iránt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítőként kapcsolódjon be az izraeli-iráni konfliktus megoldására irányuló erőfeszítésekbe.
Hozzátette, hogy az orosz államfővel szombaton folytatott mintegy egyórás telefonbeszélgetésén ez is szóba került.
Az amerikai elnök arra is utasította csapata tagjait, hogy a lehető leggyorsabban próbáljanak meg találkozót szervezni iráni tisztségviselőkkel – közölte egy, az ügyet ismerő személy és egy amerikai tisztségviselő.
Jichák Hercog izraeli elnök hétfőn, a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban egyhangú álláspontot sürgetett abban hogy biztosítsák, Irán nem juthat atomfegyverhez, és meggyőződését fejezte ki, hogy az Egyesült Államok „továbbhalad saját terveivel”.
Az államfő az élő műsorban adott interjúban úgy fogalmazott, hogy
Megjegyezte, hogy nem nagyon lát lehetőséget közvetlen tárgyalásra Izrael és Irán között, de hozzátette, bizonyos országok hajlandók arra, hogy beszéljenek Iránnal.
Jichák Hercog megismételte, hogy Izraelnek nem volt más választása, mint megindítani a támadást az Irán nukleáris programja által megtestesített közvetlen fenyegetés miatt.
A Kanadában hétfőn kezdődött G7-csúcstalálkozóról szólva az izraeli elnök úgy vélte, hogy a tanácskozáson
Amerikai tisztségviselők hétfőn közölték, hogy a Közel-Keleten kialakult katonai konfliktus miatt a Dél-kínai-tengerről átirányítják a Nimitz repülőgép-hordozó vezette harci köteléket.
A Nimitz-kötelék eredetileg a csendes-óceáni térségben hónapok óta szolgálatot ellátó Carl Vinson repülőgép-hordozó köteléket váltotta volna, de most mindkét haditengerészeti egység a Közel-Kelet felé veszi majd az irányt.
A Nimitz az Egyesült Államok haditengerészetének legrégebben használt repülőgép-hordozója, 1975-ben állt hadrendbe, és a tervek szerint 2026-ban vonultatják vissza.
A Nimitz Közel-Keletre vezénylésének az Irán körüli konfliktus miatt szimbolikus jelentősége is van, ugyanis 1980-ban a repülőgép-hordozó volt az, amely a teheráni túszválság idején tengeri támogatást nyújtott az amerikai túszok megmentése érdekében indult, de kudarcot vallott a Saskaromnak keresztelt katonai műveletben (Operation Eagle Claw).
Nem adott egyértelmű választ arra kérdésre sem, miszerint igaz-e, hogy Donald Trump ellenkezése miatt nem támadták az meg ajatollahot.
Az izraeli miniszterelnök csak annyit mondott, Hamenei halála nem eszkalálná a konfliktust, hanem véget vetne neki.
Netanjahu rámutatott, hogy az iráni teokrácia ötven éve szítja a konfliktust a térségben, mindenkit terrorizál a Közel-Keleten.
A riporter még egyszer megkérdezte: valóban célba veszik-e Irán első emberét? „Izrael azt teszi, amit tennie kell” – hangzott a válasz.
Netanjahu arról is beszélt: Izrael az elmúlt napokban végrehajtott csapásaiban vezető iráni katonai parancsnokokat és tudósokat ölt meg, valamint katonai infrastruktúrát vett célba, ami „nagyon, nagyon hosszú időre” visszavetette Irán nukleáris programját.
Korábban a nap folyamán Izrael megtámadta Irán rakéta-infrastruktúráját, vadászgépeket és az IRINN iráni állami televíziós csatorna stúdióját, aminek hatására Irán felszólított két izraeli televíziós csatornát, hogy evakuálják székházukat.
A támadás akkor történt, amikor egy műsorvezető élesen bírálta az adásban Izraelt.
Az iráni média által közzétett videón látni lehetett, amint a műsorvezető a porfelhőben gyorsan elhagyta az emelvényt, közben darabok hullottak a mennyezetről. A csatorna néhány perces megszakítás után folytatta az élő sugárzását.
Teherán „méltatlan tettnek és háborús bűnnek” nevezte a televízió elleni támadást.
„Mindenütt lecsapunk az iráni diktátorra” – jelentette ki Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője koncentrált hatalmára utalva.
Izrael pénteken indított példa nélküli támadást Irán ellen, több száz katonai és nukleáris létesítményt célba véve, azzal a deklarált céllal, hogy megakadályozza, hogy Izrael atombombára tegyen szert.
Vasárnapi hivatalos adatok szerint a főként Teherán ellen irányuló légicsapásoknak legkevesebb 224 halálos áldozata és több mint ezer sebesültje van.
A
válaszként kilőtt iráni rakéták péntek óta legkevesebb 24 embert öltek meg az izraeli miniszterelnök hivatala szerint.
Jiszráel Kac figyelmeztetett, hogy a teheráni lakosok fizetnek meg a megölt izraeli civilekért.
Az iráni forradalmi gárda „még pusztítóbb” hadműveket ígért, Maszúd Peszeskján iráni elnök pedig „egységre” és „a bűnös agresszióval való szembeszállásra” szólította fel az irániakat.
Az izraeli hadsereg állítása szerint lerombolta a föld-föld rakátaindítók „egyharmadát” és csapást mért a Forradalmi Gárda elitegységének, az al-Kudsz Brigádok teheráni parancsnoki központja ellen.
Teherán hétfőn felszólította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), ítélje el Izraelt, mondván, hogy a célba vett atomlétesítmények „békés” célúak voltak.
Irán „súlyosan leromlott” infrastruktúrájával nem tud sokáig válaszlépéseket tenni Izrael ellen
Iránnak lehet, hogy komoly hagyományos fegyverkészlete van, de Izrael közelmúltbeli támadásai veszélyeztették Teherán képességét, hogy ezeket használja, mondja egy szakértő a CNN szerint.
Izrael csapásai „súlyosan megrongálták” Irán katonai infrastruktúráját, és célba vették a parancsnoki és irányító személyeket, ami megnehezítette Teherán számára, hogy „nagyon határozott módon koordinálja és hajtsa végre a támadásokat” – mondta Siddhant Kishore, washingtoni nemzetbiztonsági elemző és a Háborút Kutató Intézet korábbi közel-keleti biztonsági kutatója.
A légvédelem leépítése miatt Irán katonai eszközei is sebezhetővé váltak a támadásokkal szemben – mondta.
Ráadásul Teherán eszközei a kiiktatott légvédelemmel sebezhetővé váltak.
„Ahhoz, hogy ezeket a rakétabázisokat és rakétaindító állomásokat használják .... (az irániaknak) át kell szállítaniuk a felszereléseiket az országon, és pozícióba kell állítaniuk. Márpedig légvédelem hiányában ez most rendkívül nehéz” – szögezte le.
Az erős izraeli ellenőrzés azt jelenti, hogy nehéz úgy mozgatni bármelyik eszközt, hogy ne lássák és ne vegyék célba, mondta.
Kishore úgy becsülte, hogy „csupán néhány nap – talán egy-két hét – kérdése”, mielőtt Izrael hadjárata arra kényszeríti Iránt, hogy „diplomáciai utat keressen a háború befejezésére”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Európa rossz úton jár – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság 120 millió dolláros bírsággal sújtotta az Elon Musk techmilliárdos tulajdonában levő X közösségi oldalt.
Az amerikai Kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra, ami korlátozza a csapatcsökkentés lehetőségét a Pentagon számára – derül ki a hétvégén véglegesített költségvetési törvénytervezetből.
Kétségtelenül jó döntés volt a tavalyi elnökválasztás eredményének megsemmisítése – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai béketerv átdolgozott változatát kedden adják át Washingtonnak – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonban, ahol az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetőivel tárgyalt.
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!