
Csökkenteni kell a beilleszkedésre nem hajlandó menekültek állami támogatását – írta egy hétfőn megjelent írásában a német munkaügyi és szociális miniszter. Szintén hétfőn megjelent adatok szerint idén 350 ezer menekült szorulhat munkanélküli támogatásra, és a menekültválság 50 milliárd euróba kerülhet Németországnak 2017 végéig.
2016. február 01., 14:592016. február 01., 14:59
2016. február 01., 15:402016. február 01., 15:40
Andrea Nahles a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban megjelent vendégkommentárban kiemelte, hogy akinek segítségre van szüksége, az meg is kapja, de „teljesítmény nélkül nincs támogatás”. Ez az alapelv a munkaerőpiaci politikában és a szociálpolitikában azt jelenti, hogy minden Németországban élő embernek, származásától függetlenül törekednie kell arra, hogy munkát találjon és ellássa magát és családját.
Külön a menekültekre vonatkoztatva pedig azt jelenti, hogy mindenkinek „minden tudását, teljes munkaerejét és saját vagyonát is bele kell adnia”, hogy önállóan tudjon boldogulni, különben „nálunk nem kap támogatást tartósan”.Továbbá aki „jelzi, hogy nem akar integrálódni, annak megkurtítjuk a támogatását” – írta a miniszter, hozzátéve, hogy a támogatást a német nyelvtanfolyamok látogatásához és az együttélés németországi alapszabályainak betartásához kell kötni.
Az első szabály minden ember méltóságának és szabadságának tisztelete, függetlenül a nemtől, kortól és származástól. Ezt a szabályt nem írhatja felül vallás, ideológia vagy hagyomány. Egyedül „az alaptörvény számít, és ami más írásokban áll, az magánolvasmány” – írta a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa.
A szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) vezetőségének munkaerőpiaci politikáért felelős vezetője, Detlef Scheele szerint a regisztrált munkanélküliek száma az idén éves átlagban 70 ezerrel haladja majd meg a tavaly év végi 2,681 milliót. E csoporton belül a menekült státusban lévők száma nagyjából 130 ezerrel emelkedik, és így eléri a 350 ezret.
A BA tapasztalatai szerint a menekülteknek nagyjából 10 százaléka tud elhelyezkedni a státus megszerzése utáni első évben. A foglalkoztatottsági arány aztán fokozatosan emelkedik, az ötödik évben eléri az 50 százalékot, és tizenöt év után eléri a 70 százalékot.
Közben Görögország ígéretet tett vasárnap arra, hogy felgyorsítja a regisztrációs központok (hot spotok) létrehozását miután felvetődött, hogy ki kellene zárni a schengeni térségből. A görög miniszterelnöki hivatal vasárnapi közleménye szerint Számosz, Lészvosz, Híosz, Kósz és Lérosz szigetén felgyorsítják a központok építkezési ütemét és a kontinensen befejezik két, úgynevezett áthelyezési központ felállítását. Annak érdekében, hogy a létesítményeket két héten belül átadhassák, a védelmi minisztérium is bekapcsolódik a munkálatokba.
Eközben kiderült: több mint tízezer, kísérő nélkül útra kelt kiskorú menekült tűnt el Európában az elmúlt másfél-két évben az európai rendőri együttműködési szervezet becslései szerint. Az Europol szerint a kiskorúak felének Olaszországban veszett nyoma. Brian Donald, az Europol egyik tisztségviselője a The Observer című, vasárnaponként megjelenő brit lapnak elmondta, hogy ebbe a számba azok a gyerekek tartoznak bele, akiknek teljesen nyoma veszett, miután regisztrálták őket az európai hatóságok. A hágai székhelyű szervezet attól tart, hogy közülük többen a szervezett bűnözés áldozataivá válhattak.
Önként hazatérő menekülteket szállító repülőgép indult Bagdadba Belgiumból
Elindult Bagdadba az önként hazatérő iraki menekülteket szállító első repülőgép a brüsszeli Zaventem repülőtérről – írta a La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár szóvivőjének bejelentését követően hétfőn.
Az első alkalommal közvetlenül Bagdadba indított repülőgépen néhány száz iraki állampolgár kapott helyet, olyanok, akik önként vállalták, hogy visszatérnek hazájukba. Leginkább azok a bevándorlók utaztak haza, akik nem találták meg számításaikat Belgiumban, vagy menekültkérelmüket elutasították a hatóságok – mondta Katrien Jansseune, az államtitkár szóvivője.
Közben kiderült: a német kormány azzal számol, hogy az év végéig 400 ezer menedékjogi kérelmet utasít el a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) – írta hétvégi számában a Die Welt című lap. Ausztriából a belügyminisztérium szerint 2019-ig mintegy 50 ezer menekültet toloncolnak ki.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
szóljon hozzá!