2012. szeptember 14., 09:172012. szeptember 14., 09:17
A Koszovó alkotmányos és jogállami kereteinek kiépítését felügyelő Nemzetközi Irányító Csoport (ISG) a napokban befejezte működését Pristinában, ennek ellenére az egyébként eurót használó fiatal állam továbbra is olyan gondokkal küzd, amelyek már az egyoldalú lépés idején is jelen voltak.
Noha papíron évi 4-5 százalékos a GDP-növekedés, a gazdasági adatok inkább becslésen, semmint rendes, mérhető statisztikákon alapulnak, ráadásul sok esetben egy-két évvel korábbiak. Ennek fényében naprakészen nemigen tájékozódhatnak a befektetni vágyók. A CIA nyilvános adattára szerint 45 százalék feletti a munkanélküliség, amely az elmúlt években is ezen a szinten stagnált. A majdnem kétmilliós lakosságból a feltételezett szürkegazdasággal együtt is mindössze 800 ezren dolgoznak, az egy főre jutó GDP pedig elvileg 6500 dollár volt tavaly. A bérek ugyanakkor alig emelkednek.
A függetlenedés idején az átlagkereset 200–250 euró volt, amely négy év alatt mindössze ötven euróval nőtt, a korábban alacsony infláció közben tavaly megugrott, és meghaladta a 8 százalékot. A sokszor angolul is jól beszélő fiatalok ezért hiába végeznek a helyi, egyes esetekben teljes angol nyelvű képzést nyújtó egyetemeken, szinte lehetetlenség elhelyezkedniük.
A többség így – noha a frissen függetlenedett országban lépten-nyomon tapintható a hazaszeretet – inkább külföldön kamatoztatná a megszerzett tudást. A gazdasági teljesítmény mérését nehezíti, hogy külföldön, többek között Svájcban vagy Németországban jelentős koszovói emigráció él, amelynek pénzvisszautalásaira nagyon nagy szüksége van az otthoniaknak. E két országban dolgozó koszovóiak évi mintegy 650 millió dollárt juttatnak vissza otthon élő rokonaiknak.
A lakosság harminc százaléka ugyanakkor még bőven a szegénységi küszöb alatt él, sok család pedig úgy képes valahogy a felszínen lebegni, hogy az amúgy jellemzően 3-4-5 gyerekes famíliák együtt lakva összedobják a keresetüket. Noha 2008 óta érezhető némi elmozdulás, az egyoldalú függetlenség kikiáltása miatt Pristinának komoly diplomáciai csörtéi vannak Belgráddal. Különösen Észak-Koszovó kérdésében, ahol a Mitrovica városát átszelő Ibar folyótól északra megközelítőleg 70 ezer szerb masszív tömbben maradt a többségében albánok lakta területen.
Összességében a teljes lakosság 6-7 százalékát teszi ki a szerbség, amely különösen északon nem igazán akarja magát alávetni a koszovói közigazgatásnak. Saját tisztségviselőket választanak, szerb dinárral fizetnek, szerb rendszámú autóik vannak, nem engedik be a koszovói rendőrséget, olykor pedig heves, a KFOR-ral is szembeszálló tüntetéssorozatokkal a határállomásokat is blokád alá veszik.
Balogh Roland
Börtönbüntetésre ítéltek pénteken Nagy-Britanniában két romániai férfit, amiért megkéseltek Londonban egy perzsa nyelvű hírcsatornának dolgozó iráni újságírót.
Alexandru Munteanu, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke pénteken bejelentette lemondását, alig nyolc hónappal kormányának hivatalba lépése után – közölte a Moldpres állami hírügynökség.
Felgyújtotta magát és a kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe egy férfi, aki tibeti zászlót tartott a kezében az ENSZ New York-i székháza előtt csütörtökön – közölte a New York-i rendőrség.
Magyarország megvonta az előző kormány által megadott politikai menedékjogot Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski lengyel ellenzéki politikusoktól, valamint Ziobro feleségétől is – közölte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön az X-en.
Van valami különös abban, amikor az ember Észak-Komáromba érkezik. A Kárpát-medencei magyar újságíróknak immár másodszor meghirdetett Taste of Comorra (Komárom ízei) háromnapos tanulmányút a város sokféle arcát szerette volna megmutatni.
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.