2012. szeptember 14., 09:172012. szeptember 14., 09:17
A Koszovó alkotmányos és jogállami kereteinek kiépítését felügyelő Nemzetközi Irányító Csoport (ISG) a napokban befejezte működését Pristinában, ennek ellenére az egyébként eurót használó fiatal állam továbbra is olyan gondokkal küzd, amelyek már az egyoldalú lépés idején is jelen voltak.
Noha papíron évi 4-5 százalékos a GDP-növekedés, a gazdasági adatok inkább becslésen, semmint rendes, mérhető statisztikákon alapulnak, ráadásul sok esetben egy-két évvel korábbiak. Ennek fényében naprakészen nemigen tájékozódhatnak a befektetni vágyók. A CIA nyilvános adattára szerint 45 százalék feletti a munkanélküliség, amely az elmúlt években is ezen a szinten stagnált. A majdnem kétmilliós lakosságból a feltételezett szürkegazdasággal együtt is mindössze 800 ezren dolgoznak, az egy főre jutó GDP pedig elvileg 6500 dollár volt tavaly. A bérek ugyanakkor alig emelkednek.
A függetlenedés idején az átlagkereset 200–250 euró volt, amely négy év alatt mindössze ötven euróval nőtt, a korábban alacsony infláció közben tavaly megugrott, és meghaladta a 8 százalékot. A sokszor angolul is jól beszélő fiatalok ezért hiába végeznek a helyi, egyes esetekben teljes angol nyelvű képzést nyújtó egyetemeken, szinte lehetetlenség elhelyezkedniük.
A többség így – noha a frissen függetlenedett országban lépten-nyomon tapintható a hazaszeretet – inkább külföldön kamatoztatná a megszerzett tudást. A gazdasági teljesítmény mérését nehezíti, hogy külföldön, többek között Svájcban vagy Németországban jelentős koszovói emigráció él, amelynek pénzvisszautalásaira nagyon nagy szüksége van az otthoniaknak. E két országban dolgozó koszovóiak évi mintegy 650 millió dollárt juttatnak vissza otthon élő rokonaiknak.
A lakosság harminc százaléka ugyanakkor még bőven a szegénységi küszöb alatt él, sok család pedig úgy képes valahogy a felszínen lebegni, hogy az amúgy jellemzően 3-4-5 gyerekes famíliák együtt lakva összedobják a keresetüket. Noha 2008 óta érezhető némi elmozdulás, az egyoldalú függetlenség kikiáltása miatt Pristinának komoly diplomáciai csörtéi vannak Belgráddal. Különösen Észak-Koszovó kérdésében, ahol a Mitrovica városát átszelő Ibar folyótól északra megközelítőleg 70 ezer szerb masszív tömbben maradt a többségében albánok lakta területen.
Összességében a teljes lakosság 6-7 százalékát teszi ki a szerbség, amely különösen északon nem igazán akarja magát alávetni a koszovói közigazgatásnak. Saját tisztségviselőket választanak, szerb dinárral fizetnek, szerb rendszámú autóik vannak, nem engedik be a koszovói rendőrséget, olykor pedig heves, a KFOR-ral is szembeszálló tüntetéssorozatokkal a határállomásokat is blokád alá veszik.
Balogh Roland
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok