2012. október 17., 15:082012. október 17., 15:08
Az első, október 3-i vitából a felmérések és az elemzések túlnyomó többsége szerint Romney került ki győztesen. A helyi idő szerint kedd este – európai idő szerint szerda hajnalban – megtartott vitát éles pengeváltások jellemezték. Obama, aki ígéretéhez híven agresszív és energikus vitapartnernek mutatkozott, azt állította, hogy ellenfele ahhoz a republikánus gazdaságpolitikához kíván visszatérni, amely egyszer már pénzügyi válságba sodorta Amerikát.
Elmondta, kihívójának gazdasági programja – beleértve a javasolt adóreformot – a gazdagokat részesíti előnyben a középosztállyal szemben. Romney kisebb döccenőkkel ugyan, de hozta az első vita során nyújtott, határozott és kiegyensúlyozott teljesítményét. Alapvetően azzal vádolta riválisát, hogy az nem teljesítette négy évvel ezelőtti választási ígéreteit, és hogy nem tudta beindítani az amerikai gazdaság növekedését. Romney azt állította önmagáról, hogy a magánszektorban szerzett tapasztalatai alapján képes lenne e növekedés beindítására.
A legélesebb összecsapás a bengázi amerikai konzulátus elleni terrortámadás ügyében alakult ki. Romney szerint a tragédia oka az Obama-kormány közel-keleti politikájának kudarca. Obama a bengázi támadás elkövetőinek felelősségre vonását ígérte, és visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint kormányának bármely tagja is félre kívánta volna vezetni a közvéleményt. A másfél órás vita legdrámaibb pillanata az volt, amikor Mitt Romney, aki bírálta a kormánynak az incidenssel kapcsolatos kommunikációját, megkérdőjelezte, hogy Barack Obama a támadás másnapján a Fehér Ház Rózsakertjében valóban „terrorcselekménynek” minősítette-e a történteket. A polémia során mindkét politikus az amerikai középosztály és kisvállalkozók védelmezőjeként tüntette fel magát. Obama ugyanakkor felrótta ellenfelének, hogy az átlagosnál jóval kevesebb adót fizet, és hogy cégei Kínában fektetnek be.
Romney azzal vágott vissza, hogy az elnök nyugdíj-befektetési csomagjában is vannak kínai papírok. Obama számszakilag ismét megvalósíthatatlannak nevezte Romney adócsökkentési tervét, amely szerinte 10 év alatt 5 ezer milliárd dollárba kerülne, ami a katonai kiadások növelésével és egyéb bevételcsökkenésekkel együtt összesen 7–8 ezer milliárddal terhelné meg az államkasszát. Romney újból cáfolta azt az állítást, amely szerint gazdasági programja megvalósíthatatlan lenne.
Hangsúlyozta, hogy üzletemberként, az olimpiai játékok főszervezőjeként és kormányzóként is hozott már egyenesbe büdzséket. Az elnökjelöltek első, október 3-án kamerák előtt lezajlott összecsapásában Obama vereséget szenvedett kihívójától, ami kiélezte a Fehér Házért folytatott versenyt. A Reuters és az Ipsos keddi közös felmérése szerint ugyanakkor Romney akkori kiváló teljesítményének hatása múlófélben van, és az elnök ismét 46:43 százalékarányban vezet. A Gallup és az USA Today viszont, ugyancsak kedden, 4 százalékpontos előnyt mutatott ki Romney javára abban a 12 „ingaállamban”, amelyek választása el fogja dönteni a Fehér Ház sorsát.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.