2010. november 10., 09:462010. november 10., 09:46
Bush abból az alkalomból vendégeskedik különböző tévék műsoraiban, ad rádió- és lapinterjúkat, hogy tegnap jelent meg Döntések ideje (Decision Points) című memoárkötete. „Én még esélyt akartam adni a diplomáciának” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy alelnöke, Dick Cheney vette-e rá őt Irak megtámadására, azt válaszolta, hogy ennek nincs jelentősége. Mint elnök, „én döntöm el, hogy mikor támadunk. Lehet, hogy (Dick Cheney) azt mondta: menjünk, de én azt, hogy ne” – mondta.
A média által készített szemelvény szerint Bush kijelenti könyvében: „Senki nem érzett olyan undort és volt olyan dühös, mint én, amikor kiderült, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverek Irakban”, pedig ilyenek létével indokoltuk a háborút. Mindazonáltal a volt elnök nem szabadkozott a háború miatt az NBC műsorában. „Ha bocsánatot kérnék, az azt jelentené, hogy rossz döntést hoztam. Viszont nem gondolom, hogy rossz döntés volt. Jobban érzi magát a világ Szaddám Huszein nélkül” – mondta.
Egy vezető brit lapnak viszont úgy nyilatkozott: nagy-britanniai terrortámadásokat akadályozott meg a „waterboarding”, vagyis a terroristagyanús foglyok vízbe fojtást imitáló kényszervallatása. Bush a The Times tegnapi ismertetése szerint kijelentette: az e módszerrel végrehajtott kihallgatások olyan információkat eredményeztek, amelyekkel londoni merényletek előkészületeit lehetett félbeszakítani.
Az előző amerikai elnök szerint e támadásokat elsősorban a Heathrow repülőtér, valamint a felhőkarcolóiról ismert kelet-londoni üzleti központ, Canary Wharf ellen tervezték. „Három emberrel szemben alkalmazták a waterboardingot... úgy gondolom, ez a döntés életeket mentett meg” – áll az interjúban. A volt amerikai elnök az iraki háborúról szólva úgy vélekedett, hogy ha Szaddám Huszein egykori iraki államfő – akit az invázió után elfogtak és kivégeztek – még mindig hatalmon lenne, a térségben mára valószínűleg nukleáris fegyverkezési verseny alakult volna ki.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.