Bush ellenezte Irak megtámadását?

Bush abból az alkalomból vendégeskedik különböző tévék műsoraiban, ad rádió- és lapinterjúkat, hogy tegnap jelent meg Döntések ideje (Decision Points) című memoárkötete. „Én még esélyt akartam adni a diplomáciának” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy alelnöke, Dick Cheney vette-e rá őt Irak megtámadására, azt válaszolta, hogy ennek nincs jelentősége. Mint elnök, „én döntöm el, hogy mikor támadunk. Lehet, hogy (Dick Cheney) azt mondta: menjünk, de én azt, hogy ne” – mondta.

A média által készített szemelvény szerint Bush kijelenti könyvében: „Senki nem érzett olyan undort és volt olyan dühös, mint én, amikor kiderült, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverek Irakban”, pedig ilyenek létével indokoltuk a háborút. Mindazonáltal a volt elnök nem szabadkozott a háború miatt az NBC műsorában. „Ha bocsánatot kérnék, az azt jelentené, hogy rossz döntést hoztam. Viszont nem gondolom, hogy rossz döntés volt. Jobban érzi magát a világ Szaddám Huszein nélkül” – mondta.

Egy vezető brit lapnak viszont úgy nyilatkozott: nagy-britanniai terrortámadásokat akadályozott meg a „waterboarding”, vagyis a terroristagyanús foglyok vízbe fojtást imitáló kényszervallatása. Bush a The Times tegnapi ismertetése szerint kijelentette: az e módszerrel végrehajtott kihallgatások olyan információkat eredményeztek, amelyekkel londoni merényletek előkészületeit lehetett félbeszakítani.

Az előző amerikai elnök szerint e támadásokat elsősorban a Heathrow repülőtér, valamint a felhőkarcolóiról ismert kelet-londoni üzleti központ, Canary Wharf ellen tervezték. „Három emberrel szemben alkalmazták a waterboardingot... úgy gondolom, ez a döntés életeket mentett meg” – áll az interjúban. A volt amerikai elnök az iraki háborúról szólva úgy vélekedett, hogy ha Szaddám Huszein egykori iraki államfő – akit az invázió után elfogtak és kivégeztek – még mindig hatalmon lenne, a térségben mára valószínűleg nukleáris fegyverkezési verseny alakult volna ki.