2010. november 10., 09:462010. november 10., 09:46
Bush abból az alkalomból vendégeskedik különböző tévék műsoraiban, ad rádió- és lapinterjúkat, hogy tegnap jelent meg Döntések ideje (Decision Points) című memoárkötete. „Én még esélyt akartam adni a diplomáciának” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy alelnöke, Dick Cheney vette-e rá őt Irak megtámadására, azt válaszolta, hogy ennek nincs jelentősége. Mint elnök, „én döntöm el, hogy mikor támadunk. Lehet, hogy (Dick Cheney) azt mondta: menjünk, de én azt, hogy ne” – mondta.
A média által készített szemelvény szerint Bush kijelenti könyvében: „Senki nem érzett olyan undort és volt olyan dühös, mint én, amikor kiderült, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverek Irakban”, pedig ilyenek létével indokoltuk a háborút. Mindazonáltal a volt elnök nem szabadkozott a háború miatt az NBC műsorában. „Ha bocsánatot kérnék, az azt jelentené, hogy rossz döntést hoztam. Viszont nem gondolom, hogy rossz döntés volt. Jobban érzi magát a világ Szaddám Huszein nélkül” – mondta.
Egy vezető brit lapnak viszont úgy nyilatkozott: nagy-britanniai terrortámadásokat akadályozott meg a „waterboarding”, vagyis a terroristagyanús foglyok vízbe fojtást imitáló kényszervallatása. Bush a The Times tegnapi ismertetése szerint kijelentette: az e módszerrel végrehajtott kihallgatások olyan információkat eredményeztek, amelyekkel londoni merényletek előkészületeit lehetett félbeszakítani.
Az előző amerikai elnök szerint e támadásokat elsősorban a Heathrow repülőtér, valamint a felhőkarcolóiról ismert kelet-londoni üzleti központ, Canary Wharf ellen tervezték. „Három emberrel szemben alkalmazták a waterboardingot... úgy gondolom, ez a döntés életeket mentett meg” – áll az interjúban. A volt amerikai elnök az iraki háborúról szólva úgy vélekedett, hogy ha Szaddám Huszein egykori iraki államfő – akit az invázió után elfogtak és kivégeztek – még mindig hatalmon lenne, a térségben mára valószínűleg nukleáris fegyverkezési verseny alakult volna ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok