
Szigorítaná az embercsempészésért kiróható büntetési tételeket a belügyminisztérium. A belügyi tárca erre vonatkozó tervezete hétfőn került nyilvánosságra.
2015. szeptember 21., 15:572015. szeptember 21., 15:57
2015. szeptember 21., 16:062015. szeptember 21., 16:06
A törvényjavaslat a jelenlegi háromról öt évre növelné az embercsempészésért kiróható szabadságvesztés mértékét, a migránsokkal való kegyetlen bánásmódért járó börtönbüntetés mértéke pedig tizenkét évre nőne. Egyben az embercsempészet során használt javak – például gépkocsik –, valamint ez ebből származó pénzösszeg elkobzásáról is rendelkezik.
A tervezetet, amelynek célja mindenkit elriasztani a migránsok toborzásától, kalauzolásától vagy szállításától, Gabriel Oprea miniszter utasítására dolgozta ki a belügyi tárca.
A menekültek teljesen lezárták a Bregana határátkelőt
Eközben nem csitult a migránsok miatti európai válság. A javarészt Közel-Keletről érkező menekültek teljesen lezárták a Bregana határátkelőt Horvátország és Szlovénia között, akadályozzák az autók áthaladását, és emiatt végeláthatatlan kocsisor alakult ki a határnál – jelentették hétfőre virradóra horvát lapok internetes felületükön.
Több újság is azt írta, hogy vasárnap késő éjszaka mintegy 300 menekült zárta le a Zágrábot Ljubljanával összekötő autópályán lévő Bregana határátkelőt a horvát oldalon, és követelik, hogy engedjék át őket a túloldalra. Egyesek közülük leültek, mások lefeküdtek az úton, és senkinek sem engedik az átkelést a határon. A határátkelőn emiatt összeomlott a közlekedés, a Vecernji List című napilap szerint több kilométeres kocsisor alakult ki.
A migránsok előtt élő pajzsot alkotott mintegy 60 rohamrendőr. Rendőrkutyákkal érkeztek oda. Helyszíni jelentések szerint helikopterek köröztek a határátkelő felett, és reflektoraikkal pásztázták a környéket.
Egyes értesülések szerint a határátkelőhöz érkeztek olyan szlovén aktivisták, akik helyeslik a migránsok áthaladását Szlovénián keresztül, és arra buzdították a menekülteket, hogy zárják le a határt, ezzel gyakoroljanak nyomást a szlovén rendőrségre, amely nem engedi be őket az országba.
A menekültek fogadkoznak, hogy addig tartják lezárva a határátkelőt, amíg át nem engedik őket Horvátországból Szlovéniába. Eközben a határ egy másik pontján, Rigoncénél ismét könnygázt kellett használniuk a rendőröknek. Rigoncénél több százan várták, hogy továbbmehessenek. Egy idő után elfogyott a türelmük és el akartak indulni, de a rendőrök nem engedték, ehhez könnygáz is kellett. Három embert őrizetbe is vettek. Később buszok jöttek a migránsokért. Szlovéniába eddig 2500 menekült érkezett, közülük mindössze heten kértek nemzetközi menedékjogot.
Újabb tömegek érkeznek Magyarországra
Mindeközben Magyarország irányába is folytatódott a horvát hatóságok által odairányított migránsáradat. Hétfőn migránsok újabb, több mint ezer fős csoportja érkezett a gyékényesi határátkelőn át a Somogy megyei Zákányba, a határhoz vonattal vitték őket. Illegális bevándorlók újabb csoportja érkezett a barcsi Dráva-hídon át is Magyarországra Horvátországból. Az M1 aktuális csatorna tudósítója arról számolt be, hogy mintegy 400 ember éjfél körül gyalog kelt át a határon.
A migránsokat buszokkal és vonatokkal viszik tovább az osztrák határ felé. Egyébként január 1. óta 224 235 migráns érkezett Magyarországra. A magyar–szerb szakaszon 201 687 ember lépte át a határt, a magyar–horvát határszakaszon pedig 21 966.
Folytatódó horvát–magyar csörte
„Nem leszünk az Európai Unió menekült-gyűjtőközpontja, akik pedig Horvátországot azzal vádolják, hogy nem tartja be a nemzetközi előírásokat, kérdezzék meg maguktól, ők mit tettek – mondta Ranko Ostojic belügyminiszter újságíróknak vasárnap, az opatovaci ideiglenes befogadóállomáson, a nyugat-szerémségi Ilok (Újlak) mellett. Magyarországon keresztül valamivel kevesebb, mint fél millió ember haladt át, volt akit regisztráltak, volt akit nem – mondta, majd hozzátette: ezért Magyarország „nem oktathatja ki” Horvátországot, hogy hogyan bánjon a migránsokkal.
A belügyminiszter úgy vélte, hogy Orbán Viktor szövetségesei, Aleksandar Vulin szerb szociális miniszter és Tomislav Karamarko, a legnagyobb horvát ellenzéki jobbközép párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke ugyanaz a csapat, ugyanazokkal a szavakkal bírálják a horvát kormányt.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter erre úgy reagált: nem lehet komolyan venni azon ország belügyminiszterének nyilatkozatát, amelynek bevándorlási ellátórendszere egy nap alatt összeomlott.
Mindeközben Berlin is a dublini szabályok betartására szólította fel Horvátországot és Szlovéniát. „Horvátországnak és Szlovéniának be kell tartania a menekültügyet közösségi szinten szabályozó dublini előírásokat” – jelentette ki a német belügyminiszter vasárnap. „Németország nem tudja átvállalni a terheket, Horvátország, Szlovénia és Ausztria pedig „nem teheti meg, hogy egyszerűen áthelyezi a problémát Németországba\" – hangsúlyozta Thomas de Maiziere a ZDF Berlin Direkt című esti politikai magazinműsorában.
Hozzátette: nagyon fontos, hogy létrehozzák Olaszországban és Görögországban a közös, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokat (hot spotokat), és hogy „sürgősen beszéljünk Törökországgal” azzal a céllal, hogy „ne engedjék át az embereket Görögországba olyan mértékben, mint eddig”.
Terrorista juthatott Németországba
Egyébként Németországban nyomozás kezdődött egy szíriai menedékkérő ellen, mert felmerült, hogy harcolhatott az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet oldalán – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.
A beszámoló szerint a szíriai férfi néhány hete arról beszélt lakótársainak egy Brandenburg tartományi befogadóállomáson, hogy az IÁ tagjaként részt vett fegyveres összecsapásokban. A lakótársak által titokban, mobiltelefonnal rögzített kijelentései szerint embert is ölt. A nyomozást a felvétel alapján indította el a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) az ország belső és külső biztonságát különösen érintő ügyekben illetékes szövetségi ügyészség megbízásából – írta a Welt am Sonntag.
Mindeközben Horst Seehofer bajor miniszterelnök úgy vélte: sokan hálásak lesznek majd Orbán Viktor magyar kormányfőnek az uniós külső határ biztosításáért. A bajor miniszterelnök szavait a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap idézte hétfői számában Seehofer pártja, a konzervatív CSU tartományi törvényhozási (Landtag) frakciójának kedden kezdődő tanácskozásával kapcsolatban, amelyre meghívták Orbán Viktort.
Kerry a befogadott menekültek számának emelését ígérte
Az Egyesült Államok jelentősen megemeli a befogadott menekültek számát a következő évtől – jelentette be John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap Berlinben Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. A német és az amerikai diplomácia vezetőjének közös sajtótájékoztatóján John Kerry elmondta, hogy az Egyesült Államok a kormány szándékai szerint 2016-ban az eddig tervezett 70 ezer helyett 85 ezer menekültet fogad be a világ minden részéről, 2017-ben pedig 100 ezret.
Hangsúlyozta, hogy hazája segíteni akar a menekültválság kezelésében, és példamutatónak nevezte Németország áldozatvállalását. Arról nem beszélt, hogy mennyi szíriai állampolgár lehet a befogadni tervezett menekültek között. Azt viszont kiemelte, hogy a kormány a törvényhozással együttműködve annak lehetőségeit vizsgálja majd, hogy miként lehet egyszerre emelni a menekültek számát, és megőrizni az ország biztonságát.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!