
Magyarázkodik. Oana Ţoiu román külügyminiszter megpróbálta kimagyarázni, hogy az amerikai külügy ismét felelevenítette a Bukaresttel szemben a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítése miatt megfogalmazott bírálatokat
Fotó: Facebook/Oana Țoiu
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését, megemlítve, hogy még mindig nem sikerült teljes mértékben tisztázni a döntés hátterét.
2025. augusztus 15., 16:032025. augusztus 15., 16:03
A bukaresti diplomácia vezetője szerint részben jogosak a bírálatok, de inkább csak azzal kapcsolatosan, hogyan kommunikálták a döntést. „Szeretnék néhány dolgot tisztázni. Először is, a választások érvénytelenítéséhez vezető okok egyértelműségével kapcsolatos kritika nem új információ, hanem én és sok kollégám is beszéltünk róla az elmúlt hónapokban. Sőt,
Mind a választások érvénytelenítése, mind a külügyminisztérium jelentésének nagy része a NATO közös nyilatkozatát megelőzően történt, tehát az Amerikai Egyesült Államok nyilatkozatát is megelőző pillanatban, amely elismeri az Oroszországi Föderáció által bizonyos területeken folytatott beavatkozást és hibrid háborút, és amelyben Románia kifejezetten említésre kerül” – nyilatkozta Oana Ţoiu csütörtök este a B1 Tv-ben.
A külügyminiszter megpróbálta a saját értelmezése szerint megmagyarázni a jelentés azon részét, amely az elnökválasztás alkotmánybíróság általi érvénytelenítéséről szól.
– fogalmazott.
Mint arról beszámoltunk, az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által az emberi jogok 2024-es romániai helyzetéről kiadott, kedden ismertetett jelentés megjegyzi, hogy
és vitatja Oroszország beavatkozását a közösségi médián keresztül, kijelentve, hogy „független megfigyelők szerint a közösségi médiában folytatott kampány egy román politikai párt organikus választási tevékenysége volt”.

A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
A jelentős emberi jogi problémák között szerepelnek a szabad sajtó megfelelő működésével kapcsolatos kérdések, valamint rámutatnak néhány hiányosságra a munkavállalók jogainak védelme, a gyermekek védelme, valamint az antiszemitizmus növekedése terén.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!