Budapesten is felidézték a 2004-es népszavazást

A szervezett és intézményesített hazugságpolitika főpróbája volt az öt évvel ezelőtti népszavazás a kettős állampolgárságról – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szombaton, a voksolás évfordulóján Budapesten. Mint fogalmazott, a nem szavazat mellett agitálók pontosan tudták, hogy az erdélyi magyarok semmiféle veszélyt nem jelenthetnek a magyar társadalombiztosítási rendszerre, mégis arra építették kampányukat, hogy a munkahelyek veszélybe kerülnek, az egészségügyi ellátás összeomlik, elértéktelenednek a nyugdíjak.

Németh hozzátette: ugyanez a hazugságpolitika és hazugságpropaganda jellemezte aztán az elkövetkező éveket. „Amivel riogattak 2004-ben, azt kapta az egész ország jutalmul: az elmúlt öt évben drámai mértéket öltött a munkanélküliség, a nyugdíjak elértéktelenedtek és az egészségügyi ellátórendszer is az összeomlás szélére jutott” – összegzett a fideszes politikus, aki kitért arra is, hogy felerősödött a külhoni magyarokra nehezedő nyomás. „A szlovák államnyelvtörvény a fékevesztett nacionalizmus kicsúcsosodása, a jogi abszurditás mintapéldája” – véli.

Bírált Európai Unió

Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke úgy fogalmazott, bármi is történt, „összetartozunk, felelősek vagyunk egymásért, nemzettársainkért határokon belül és kívül egyaránt”. Felidézve az öt évvel ezelőtti kormánypárti kijelentéseket és az akkori kampányt azt mondta, hogy „2004. december 5-én bekövetkezett az, ami a szomszédos népeknél elképzelhetetlen lett volna, megtagadták a határon túli nemzettársainkat, ellökték a testvéri kezet, nemet mondtak az összetartozásra”.

A kereszténydemokrata képviselő szerint az uniós csatlakozás önmagában nem oldotta meg a Kárpát-medencei magyarság problémáit és gondjait. „Joggal fogalmazható meg bírálat is az e téren tapasztalható európai uniós hozzáállás miatt” – fűzte hozzá. Simicskó, hangsúlyozva a magyar társadalom felelősségét, leszögezte: „meg kell adnunk az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, akik megtartották magyarságukat és hozzánk akarnak tartozni”.

Határon túliak a népszavazásról

Az öt évvel ezelőtti népszavazásra emlékeztek a Polgárok Házában is. Az eseményen többek között felszólalt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is, aki szerint a 2002-es választásokkor negatív kampányeszközként használták fel a határon túli magyarok jogállásról szóló státustörvényt vagy kedvezménytörvényt. Úgy vélte, hogy a határon túli magyaroknak „nagyobb veszteség volt a választás eredménye, mint amennyi lelki erőt adott a státustörvény”.

„Bűntudatunk volt, hogy miattunk veszítette el a választásokat az Orbán-kormány” – fogalmazott Székelyudvarhely jelenlegi alpolgármestere. Saját élményeire utalva elmondta, hogy 2004-ben a kampányban úgy érezte, „mindenki akarja a kettős állampolgárságot”.
„A nemzet fenntartásához az embernek áldozatot kell vállalnia” – jelentette ki Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, aki szerint rosszul érveltek azok a népszavazás előtt, akik az életszínvonal csökkenése miatt a magyar állampolgárság megadása ellen érveltek.

Szerinte a nemzettel nem törődő „potyautasok nem fogják fel, hogy nemzet nélkül nincs ország”. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) stratégiai alelnöke kétségét fejezte ki, hogy „egy ilyen kérdésben egyáltalán népszavazást kellett-e kezdeményezni”. „Ha ismerjük nemzetünk állapotát, Magyarország közállapotait, akkor olyan kérdésben nem szabad népszavazást kezdeményezni, amelynek a korábbi megszűnéséért nem a nép felelős” – fogalmazott Duray, aki szerint az állampolgárság alapjog, amiről nem szavazni kell, hanem „a törvényhozásnak kell megalkotnia azokat az eszközöket, amelyekkel az alapjoghoz hozzá lehet férni”.

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke úgy vélte, a vajdasági magyarok, akik a 90-es évek elejétől hozzászoktak ahhoz, hogy „egyik csapás a másik után éri őket”, úgy tekintenek a kettős állampolgárságra, mint egy elemére annak a politikai alapelvnek, amelynek célja a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli integrálása. Szerinte a kettős állampolgárság minden magyar érdeke a határon túl, és érdeke Magyarországnak is.