Budapesten ismét alkotmányt módosítanak

A törvényhozás délután mindezek ellenére megszavazta az alkotmánymódosítást. A módosítás nagyobbik részét az alaptörvény átmeneti rendelkezései decemberben az alkotmánybíróság által formai ok miatt alkotmányellenesnek minősített pontjaiból, valamint más, a mostani parlamenti ciklusban elfogadott, de már alkotmányellenesnek talált törvényekből vették át a képviselők. Többek között azt iktatták alaptörvénybe, hogy családot a férfi és nő közötti házasság és a szülő-gyerek viszony jelenti. Emellett csak az Országgyűlés ismerhet el egy vallási közösséget egyházként, és csak sarkalatos döntéssel. A módosítások között szerepelt a gyűlöletbeszéd tilalma is, amelynek értelmében tilos lesz a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek, valamint a magyar nemzet megsértése is. Szintén bekerült a módosítások közé, hogy az államilag finanszírozott képzésben szerzett diplomáért cserébe meghatározott ideig Magyarországon kell majd dolgozni, és az is, hogy a hajléktalanok kitilthatók legyenek a közterületekről.

Az ülést megelőzően néhány, az alaptörvény módosítása ellen tüntető fiatal jelent meg a Parlament északi és déli főbejáratánál az autóközlekedést akadályozva. A demonstrálók a déli kapunál két, „Haza csak ott van, hol jog is van” feliratú transzparenst tartottak, és az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakoztak. Egyikük az újságíróknak azt mondta, hogy középiskolások, és magánszemélyként vannak jelen a Kossuth téren. Néhány perccel a megmozdulás kezdete után egy rendőrautó és több rendőr érkezett a helyszínre. Ők előbb felszólították a diákokat arra, hogy engedjék át a rendőrségi járművet, majd miután a fiatalok ennek nem tettek eleget, igazoltatták őket. Majd a diákok egy része leült a déli bejáratnál a betonra. A rendőrök ezt követően előállíották a demonstrálókat. Közülük többet ölben kellett a rendőrségi járművekhez vinni. Mesterházy Attila pártelnök az ülés előtt jelezte: az MSZP távol marad az üléstől, így tiltakozva az alaptörvény negyedik módosítása ellen. A szocialista politikus azt mondta: az alkotmányosság látszata is megszűnik, ha a kormánypárti többség elfogadja a tervezett alaptörvény-módosítást. Szerinte annak egyik célja, hogy a Fidesz mindenkin – így az alkotmánybírókon, a diákokon és az ellenzéken is – bosszút álljon, aki nem a kormányoldal elvárásainak megfelelően döntött vagy viselkedik, a másik pedig újabb gesztust tenni a szélsőjobboldali szavazóknak. A Jobbik bejelentette: tartózkodik a szavazáson.

Sólyom László volt alkotmánybírósági elnök, egykori köztársasági elnök cikkben reagált az alkotmánymódosításra. Szerinte a Fidesz az alkotmányt eszközként használja a napi politikai játszmákban, a módosítást pedig csak utódja, Áder János képes megakadályozni azáltal, hogy megvétózza azt.

A magyar alkotmánymódosítás terve kapcsán külföldi politikusok is megszólaltak: Guido Westerwelle német külügyminiszter az európai alapértékek tiszteletben tartását követelte, Michael Spindelegger, az osztrák külügyek irányítója pedig a kérdés tisztázását sürgette tegnap Brüsszelben. Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője közölte: a brüsszeli testület minden rendelkezésre álló eszközzel be fogja tartatni az uniós előírásokat. Ismertette, hogy a José Manuel Barroso aggodalmait összefoglaló levelére küldött válaszában Orbán Viktor ismét megerősítette: Magyarország és kormánya elkötelezett az európai jogszabályok és értékek mellett. A miniszterelnök levele a szóvivő szerint általános biztosítékokat tartalmaz, ami „önmagában nagyon pozitív” – vélekedett Ahrenkilde Hansen. Martonyi János külügyminiszter tegnap közölte: Magyarország felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt a módosításáról.