
2010. szeptember 09., 09:172010. szeptember 09., 09:17
A politikus szerint Ignácz István, a történteket kutató rendőri vizsgálóbizottság vezetőjének meghallgatása után az derült ki, hogy nem rendőri, nem rendőrszakmai, hanem politikai döntés született, amikor a rendőrség választási nagygyűlésnek minősítette a szeptember 17-ével kezdődő demonstrációkat.
Hangsúlyozta: az elmondottak alapján kijelenthető, hogy a székházostromban a rendőri szakmai hibáknak „olyan kritikus tömegével találkozhatunk, ami indokolttá teszi azt a feltételezést, hogy ne csak szakmai hibákban keressük a tévészékház megvédésének az elmulasztását”. Mint fogalmazott, ez alapján felvetődik, hogy „a rendőrség nemhogy nem tudta, hanem nem is kívánta a televízió székházát megvédeni”.
Révész Máriusz, az albizottság fideszes tagja fordulópontnak nevezte a testület munkájában a tegnapi ülést. Mint mondta, bár az Ignácz-jelentés nem most készült el, de olyan „elképesztő” tények, adatok hangzottak el a szerdai ülésen, amelyekre „egész egyszerűen nincs magyarázat”. (2006 novemberében jelentette be Ignácz István, hogy lezárták a vizsgálatot, még abban a hónapban ismertették az eredményét, amely szerint törvényes, de szakszerűtlen volt a rendőrség fellépése a székházostromban.)
Révész Máriusz szavai szerint 17-én politikai döntésre minősítették választási nagygyűlésnek a Kossuth téri demonstrációt, holott az eddigi gyakorlattal ez ellentétes volt, és a rendőri vezetők pontosan tudták másnap délután, hogy az eseményeknek folytatása lesz. Ehhez képest elképesztő – mondta a politikus –, hogy semmilyen készültség nem volt, a raktárosok is hazamehettek a laktanyából, és a műveleti terv is súlyos szakmai hibákat tartalmazott.
Utalva Ignácz István felvetésére, azt hangsúlyozta: azért nem történt rendőrhalál, azért nem lincseltek meg rendőröket, mert nem volt ilyen szándéka a tömegnek és a teljesen védtelenül maradt rendőröket már nem bántották. Révész Máriusz felelőtlenségnek nevezte, hogy a többezres tömeg ellen 45 rendőrt vezényeltek ki, akik közül 18 nő volt.
A legelképesztőbb megállapítás szerinte mégis az, hogy bár éjfél előtt fél órával 350 rendőr állt a székháznál, akik elegendőek lettek volna a tömegoszlatás megkezdésére, nem oszlattak, hanem egy órával később egész egyszerűen átadták az épületet. A rendőrök kivonultak, a tüntetők pedig beszivárogtak – összegezte a történteket. Révész Máriusz felvetette, nemcsak a rendőrök nem akarták megvédeni a székházat, hanem a rendőri vezetők sem a rendőröket.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.