
2010. szeptember 09., 09:172010. szeptember 09., 09:17
A politikus szerint Ignácz István, a történteket kutató rendőri vizsgálóbizottság vezetőjének meghallgatása után az derült ki, hogy nem rendőri, nem rendőrszakmai, hanem politikai döntés született, amikor a rendőrség választási nagygyűlésnek minősítette a szeptember 17-ével kezdődő demonstrációkat.
Hangsúlyozta: az elmondottak alapján kijelenthető, hogy a székházostromban a rendőri szakmai hibáknak „olyan kritikus tömegével találkozhatunk, ami indokolttá teszi azt a feltételezést, hogy ne csak szakmai hibákban keressük a tévészékház megvédésének az elmulasztását”. Mint fogalmazott, ez alapján felvetődik, hogy „a rendőrség nemhogy nem tudta, hanem nem is kívánta a televízió székházát megvédeni”.
Révész Máriusz, az albizottság fideszes tagja fordulópontnak nevezte a testület munkájában a tegnapi ülést. Mint mondta, bár az Ignácz-jelentés nem most készült el, de olyan „elképesztő” tények, adatok hangzottak el a szerdai ülésen, amelyekre „egész egyszerűen nincs magyarázat”. (2006 novemberében jelentette be Ignácz István, hogy lezárták a vizsgálatot, még abban a hónapban ismertették az eredményét, amely szerint törvényes, de szakszerűtlen volt a rendőrség fellépése a székházostromban.)
Révész Máriusz szavai szerint 17-én politikai döntésre minősítették választási nagygyűlésnek a Kossuth téri demonstrációt, holott az eddigi gyakorlattal ez ellentétes volt, és a rendőri vezetők pontosan tudták másnap délután, hogy az eseményeknek folytatása lesz. Ehhez képest elképesztő – mondta a politikus –, hogy semmilyen készültség nem volt, a raktárosok is hazamehettek a laktanyából, és a műveleti terv is súlyos szakmai hibákat tartalmazott.
Utalva Ignácz István felvetésére, azt hangsúlyozta: azért nem történt rendőrhalál, azért nem lincseltek meg rendőröket, mert nem volt ilyen szándéka a tömegnek és a teljesen védtelenül maradt rendőröket már nem bántották. Révész Máriusz felelőtlenségnek nevezte, hogy a többezres tömeg ellen 45 rendőrt vezényeltek ki, akik közül 18 nő volt.
A legelképesztőbb megállapítás szerinte mégis az, hogy bár éjfél előtt fél órával 350 rendőr állt a székháznál, akik elegendőek lettek volna a tömegoszlatás megkezdésére, nem oszlattak, hanem egy órával később egész egyszerűen átadták az épületet. A rendőrök kivonultak, a tüntetők pedig beszivárogtak – összegezte a történteket. Révész Máriusz felvetette, nemcsak a rendőrök nem akarták megvédeni a székházat, hanem a rendőri vezetők sem a rendőröket.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.