Budapest: magyaroknak nincs mit ünnepelniük december 1-jén

A Hvg.hu több külföldi magyar képviseletről is úgy értesült, hogy utasítást kaptak a budapesti Külügyi és Külgazdasági Minisztériumból, ahonnan Szijjártó Péter azt üzente: a diplomatáknak tilos a részvétel azokon a fogadásokon, rendezvényeken, amelyeket az adott államban működő román nagykövetség (Romániában értelemszerűen bármely intézmény) a december elsejei nemzeti ünnepük alkalmával szervez.

A portál megkérdezte a Külügyi és Külgazdasági Minisztériumot, milyen megfontolásból adtak ki ilyen utasítást, megítélésük szerint hatással lehet egy ilyen lépés a magyar-román kétoldalú kapcsolatokra, illetve részt vett-e bárki a kormányból vagy a minisztériumból a budapesti román nagykövetség hétfői ünnepi fogadásán.

„Mivel a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején, ezért a Külgazdasági és Külügyminiszter minden diplomatának és minden minisztériumi alkalmazottnak megtiltotta a román nemzeti ünnepségeken való részvételt\" – szerepel a budapesti tárca válaszában. Egyben közölték, hogy Szijjártó Péter erről a döntéséről két ízben is tájékoztatta a parlamenti képviselőket: egyszer az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága ülésén, egyszer pedig a Külügyi Bizottság és a Gazdasági Bizottság összevont ülésén.

Mindez tehát azt is jelenti, hogy a magyar külügyminisztériumból nem volt ott senki a budapesti román fogadáson. Ami a Hvg.hu szerint „fölöttébb elegánsan\" zajlott, az egyik budapesti belvárosi szálloda báltermében Marius Lazurca nagykövet románul és magyarul egyaránt köszöntötte a vendégeket, a román és a magyar himnusz nyitotta meg az estet, a diplomata az üdvözlő beszédét angolul mondta el (a román, a magyar fordítást egy kivetítőn lehetett követni), majd következett egy hangverseny, ahol egy román hegedűművész Bartók, Bach és Enescu műveket játszott. Ezt követte végül a fogadás.

A nagykövet beszéde egyébként arról szólt, hogy kereken húsz éve írta alá Magyarország és Románia a kétoldalú alapszerződést, majd azt ecsetelte, miként lépett előbbre a két ország azóta főként gazdasági együttműködésben, miként lett Románia második legnagyobb exportpartnere, Magyarország pedig az ötödik a román rangsorban, milyen határ menti együttműködések vannak, miként halad a két ország például a gázvezetékek, illetve az autópályák összekötésében. Nagy-Romániáról, Erdélyről, szó sem esett

A román állam december 1-jén ünnepli, hogy 1918-ban a gyulafehérvári nemzetgyűlésen a magyarországi románok képviselői döntöttek arról, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros a Román Királysághoz csatlakozzon.