Fotó: Facebook/Recep Tayyip Erdogan
A török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke, Ahmet Yener vasárnap este bejelentette: a közel végleges adatok alapján Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő török államfő nyerte az elnökválasztás második fordulóját.
2023. május 29., 09:402023. május 29., 09:40
2023. május 29., 11:092023. május 29., 11:09
Az YSK elnöke sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a voksok 99,43 százalékos feldolgozottsága mellett Erdogan 52,14 százalékkal áll az élen.
Elmondása szerint az ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke e részeredmény szerint a voksok 47,86 százalékát kapta meg.
Yener aláhúzta:
Erdogan egyébként már az este folyamán Isztambulban, a YSK-nak a szavazatok 75,42 százalékos feldolgozottsága melletti részeredményeire hivatkozva bejelentette győzelmét, és köszönetet mondott minden állampolgárnak, aki az elkövetkező öt évre is rá bízta az ország irányítását.
A török elnök, aki egy busz tetejéről intézett beszédet híveihez, azt hangoztatta, hogy a választás győztese Törökország és mind a 85 millió állampolgára.
„Rászolgálunk a bizalmatokra” – fogadkozott.
Az államfő beszédében hozzátette: a CHP vélhetően számon kéri Kilicdaroglun a vereséget. Egyúttal jelezte:
Erdogan Isztambulból a fővárosba, Ankarába repült, hogy az államfői palotánál mondjon ünnepi beszédet.
Ebben győzelmére utalva azt mondta,
Erdogan pontban vasárnap éjfélkor szólalt fel az őt ünneplő, hivatalos adatok szerint mintegy 320 ezres tömeg előtt az államfői palota bejáratánál.
Beszédében rámutatott: azzal, hogy az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan tartott május 14-i parlamenti választáson a szavazók a kormányoldali pártszövetségnek többséget biztosítottak a törvényhozásban, Törökországban az államfő kezében összpontosuló végrehajtó hatalmat illetően is kifejezték már szándékukat.
Hangsúlyozta, immár félre kell tenni a választási kampány minden vitáját, civakodását, és „ideje a nemzeti célok, a nemzeti álmok érdekében egyesülni”.
Az elkövetkező napok legsürgetőbb ügye az infláció okozta problémák kiküszöbölése - húzta alá.
Elmondta, eddig csaknem 600 ezer szíriai tért vissza országába, terveik szerint pedig néhány éven belül további egymillió menekült hazatérését fogják biztosítani.
Erdogan a beszédében egy másik kérdést érintve leszögezte: az ő vezetése alatt nem lehetséges annak a Selahattin Demirtasnak, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) volt társelnökének a szabadon engedése, aki terrorvádak miatt 2016 novembere óta ül előzetes letartóztatásban.
Kilicdaroglu az esti órákban pártja ankarai székházában szólalt fel. Az ellenzéki politikus rámutatott: szomorúsága igazi okai azok az óriási problémák, amelyek országára várnak.
„Az utóbbi évek legigazságtalanabb választási kampányát éltük át” – vélekedett, és azt kérte választóitól, hogy támogassák a demokráciáért vívott harc folytatását.
Az elnökválasztás második fordulója azért vált szükségessé, mert a május 14-i első fordulóban egyik indulónak sem sikerült abszolút többséget szereznie.
Több állam- és kormányfő – köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Novák Katalin köztársasági elnök – már vasárnap este gratulált a győzelemhez.
vasárnap este mikroblogján. „Franciaországnak és Törökországnak közösen jelentős kihívásokkal kell megbirkóznia” − utalt a francia államfő az európai béke megteremtésére, az euro-atlanti szövetség jövőjére, illetve a földközi-tengeri térség problémáinak orvoslására.
Vlagyimir Putyin orosz elnök is sietett gratulálni.
Az üdvözlő távirat szerint Erdogan újraválasztási győzelme önzetlen munkájának természetes eredménye.
„A választási győzelem Önnek a Török Köztársaság vezetői minőségében végzett önzetlen munkájának természetes eredménye volt, ami egyértelmű jele annak, hogy a török nép támogatja az Ön erőfeszítéseit az állami szuverenitás megerősítésére és az önálló és független külpolitika folytatására” – volt olvasható az orosz elnök üzenetében.
Putyin azt is hangsúlyozta, hogy
„Szívből kívánok Önnek újabb sikereket az oly felelősségteljes államfői tevékenységben, valamint jó egészséget és boldogulást” – hangzott az orosz elnök üdvözlete.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Erdogan érdemeként méltatta, hogy dacára az országban zajló politikai-társadalmi folyamatoknak, sikerült megőriznie a társadalmi stabilitást. „Méltó, erős politikusnak tartom Önt és Fehéroroszország barátjának. Azonos érdekeink vannak, ami a nemzetközi helyzet feszültségmentesítését, az ellátási láncolatok biztosítását és a viték békés rendezését illeti. Mindig számíthat ránk” − tette hozzá a fehérorosz elnök.
Ebrahim Raiszi iráni elnök szintén jókívánságait tolmácsolta a török elnöknek. Az IRNA állami hírügynökség szerint Raiszi úgy fogalmazott, hogy egy szorosabb együttműködés országaik között megteremti a béke és stabilitás alapját a térségben.
Tüntetések és összecsapások
Eközben a Medya News beszámolói szerint több, délkeleti, jelentős arányban kurdok lakta tartományban összecsapások törtek ki a lakosság és a rendfenntartó erők között.
Az ellenzéki jelölt ezeken a területeken jelentős számú szavazatot kapott.
Összetűzésekről érkezett beszámoló Batman, Hakkari és Diyarbakir tartományból is, de Isztambul kurdok lakta negyedeiben is összecsapások voltak.
A tüntetők szerint a választáson számos szabálytalanságot követtek el.
A rendőrség könnygázt, vízágyút és gumilövedéket is bevetett, többen megsérültek. A beszámolók szerint a CHP egyik tagját halálra késelték Orduban.
Erdogan hívei közül viszont mintegy százezren vonultak az elnöki palota elé ünnepelni.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!