Ahmed Aboutaleb
Fotó: Wikipédia
Ahmed Aboutaleb, Rotterdam polgármestere pénteken a városi közgyűlésen hivatalosan bocsánatot kért a város rabszolgaságban és gyarmatosításban játszott szerepéért – írta a helyi sajtó.
2021. december 10., 19:342021. december 10., 19:34
Az emberi jogok világnapján tartott beszédében a marokkói származású, munkáspárti Aboutaleb kijelentette: városvezető elődei kiemelkedő szerepet játszottak a holland gyarmatosításban, a rabszolgatartásban és – kereskedelemben.
Mint fogalmazott, „részben ők voltak felelősek a gyarmati elnyomásért, a Karib-térségtől Afrikán át Indonéziáig. A gyarmatosító múltnak nyomai érzékelhetőek a volt kolóniák mai kultúrájában, építészetében és társadalmában, az ott elkövetett atrocitások és durva emberi jogi jogsértések mély sebeket hagytak maguk után” – tette hozzá.
A rotterdami vezetés 2017-ben bízta meg a holland nyelvészeti, földrajzi és néprajzi intézetet a kérdés kutatásával, amelynek eredményei három könyvben jelentek meg. Ez a kutatás megállapította, hogy 1602 és 1795 között a Holland Kelet-indiai Társaság és a Nyugat-indiai Társaság vezetői a rotterdami városi tanácsban is fontos tisztségeket töltöttek be. Maga a tanács is befektetett ezekbe a kereskedelmi társaságokba, később pedig a magán rabszolga-kereskedelembe és az ültetvényekbe.
A kezdeményezés keretében olyan rotterdami lakosok számára készítenek programokat, akiknek felmenői az egykori gyarmatokról származnak.
Mark Rutte ügyvivő holland miniszterelnök tavaly ugyanakkor visszautasította, hogy az egész állam nevében bocsánatot kérjen a gyarmati múlt miatt, arra hivatkozva, hogy „ez csak fokozná a holland társdalom megosztottságát.”
Fotó: Pixabay
A holland birodalom a világ szinte minden pontján – Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is – rendelkezett kolóniákkal. A Holland Nyugat-indiai és a Kelet -indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a 17. században.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!