
Ahmed Aboutaleb
Fotó: Wikipédia
Ahmed Aboutaleb, Rotterdam polgármestere pénteken a városi közgyűlésen hivatalosan bocsánatot kért a város rabszolgaságban és gyarmatosításban játszott szerepéért – írta a helyi sajtó.
2021. december 10., 19:342021. december 10., 19:34
Az emberi jogok világnapján tartott beszédében a marokkói származású, munkáspárti Aboutaleb kijelentette: városvezető elődei kiemelkedő szerepet játszottak a holland gyarmatosításban, a rabszolgatartásban és – kereskedelemben.
Mint fogalmazott, „részben ők voltak felelősek a gyarmati elnyomásért, a Karib-térségtől Afrikán át Indonéziáig. A gyarmatosító múltnak nyomai érzékelhetőek a volt kolóniák mai kultúrájában, építészetében és társadalmában, az ott elkövetett atrocitások és durva emberi jogi jogsértések mély sebeket hagytak maguk után” – tette hozzá.
A rotterdami vezetés 2017-ben bízta meg a holland nyelvészeti, földrajzi és néprajzi intézetet a kérdés kutatásával, amelynek eredményei három könyvben jelentek meg. Ez a kutatás megállapította, hogy 1602 és 1795 között a Holland Kelet-indiai Társaság és a Nyugat-indiai Társaság vezetői a rotterdami városi tanácsban is fontos tisztségeket töltöttek be. Maga a tanács is befektetett ezekbe a kereskedelmi társaságokba, később pedig a magán rabszolga-kereskedelembe és az ültetvényekbe.
A kezdeményezés keretében olyan rotterdami lakosok számára készítenek programokat, akiknek felmenői az egykori gyarmatokról származnak.
Mark Rutte ügyvivő holland miniszterelnök tavaly ugyanakkor visszautasította, hogy az egész állam nevében bocsánatot kérjen a gyarmati múlt miatt, arra hivatkozva, hogy „ez csak fokozná a holland társdalom megosztottságát.”
Fotó: Pixabay
A holland birodalom a világ szinte minden pontján – Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is – rendelkezett kolóniákkal. A Holland Nyugat-indiai és a Kelet -indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a 17. században.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
szóljon hozzá!