„Kárpátalján fárad a társadalom, de próbálunk túlélni” – Orosz Ildikó beregszászi egyetemvezető a magyarság helyzetéről

Ennek ellenére a kárpátaljai magyarok nagyon nyitottak voltak, keresztényi szeretettel fogadták az érkezőket, és ezt ők is érezték. Mint magyarázta, Kárpátalja megyének 1,2 millió fő a lakossága, most 6 járásra oszlik, és volt olyan időszak, amikor 1,5 millióan tartózkodtak ott a háború alatt. „Amint lezárták a határokat, a férfiak nem hagyhatták el az országot, ez most is így van, sőt én megyei képviselő vagyok, és én is csak úgy tudok itt lenni Kassán, hogy a megyei tanács elnökétől kaptam külön engedélyt, hogy átléphessem a határt. Az engedély megadott időre, három napra szól, és ha visszamegyek, be is kell számolnom írásban, hogy merre jártam, hiszen hivatalos kiküldetésben vagyok” – magyarázta Orosz Ildikó.

A háború kezdeti időszakában rengeteg nehézséggel szembesült a lakosság Kárpátalján is, nehézséget okozott a családok ellátása, a szociális munka, aztán 2022 szeptemberében az iskolákban óvóhelyeket kellett kialakítani, meg kellett szervezni az online oktatást, stb., és ez a sok bizonytalanság nagyon rossz hatással volt sokak számára.

Hozzátette, most úgy néz ki, hogy mindenhol sikerül szeptemberben beindítani az első osztályt, mindenütt sikerült megőrizni az oktatási intézményhálózatot, ha kevesebb is a diák. „A II. Rákóczi Főiskolán 1200 hallgatónk van az első évfolyamtól a negyedik évfolyamig.

Míg korábban 27 éves kor fölött lehetett a hadseregbe vinni a férfiakat, ma már ezt a korhatárt leszállította a parlament 25-re – tehát mindig változik a helyzet. Arról is beszélt, hogy Kárpátalját nem érte rakétatalálat, csak egyszer, egy elektromos hálózati központot ért csapást. „Ennélfogva mi nem tapasztaltunk éles háborús helyzetet,

Az iskolákban is megoldásokat kellett keresni, ráadásul rögtön tízszeres árba került mondjuk egy generátor – és persze ez mindenkire anyagi terhet is rótt. Ugyanakkor az életritmus is megváltozott, mert sokan, amikor meggyulladt a villany, akár éjszaka egykor, kettőkor, kénytelenek voltak sütni, főzni, mosni, takarítani.

„Kárpátalján jelenleg elég sok napelemrendszer működik, ami visszatáplál, ezért vannak napok, amikor nem kapcsolják ki az áramot, a többi napokon pedig a 24 órából 3 órán át van áramszünet egyelőre, tehát valamivel még elviselhetőbb. (Sajnos azóta változott, napi 8 és 9 órát nincs áram). A minisztérium felhívta az oktatási intézmények figyelmét, úgy strukturálják a tanévet, hogy a téli hónapokban lehetőleg a gyerekek legyenek otthon, mert nem biztos, hogy tudják majd biztosítani a fűtést meg a világítást” – vetítette előre az egyetemi oktató.

A mindennapi viszonyokról elmondta, az üzletekben nem apadt az árukészlet, de gondot jelent, hogy mivel drágább lett az áram, európai szintűek az energiaárak, sokan ezt nem bírják megfizetni.

Egyébként a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség minden tantárgyvetélkedőjét megtartotta, működik a Géniusz Jótékonysági Alapítvány, amely különböző tehetségpontokat üzemeltet, hétvégi foglalkozásokat tartanak, van egy kézilabda tehetség-hálózat, aminek a bajnokságában 500 gyerek vett részt. De megszervezték a néptánc, népzene találkozókat, a gyerekek a Tulipán Tanoda hálózat keretében tanulják a zenét. Ennek a seregszemléjén is 400 gyerek vett részt. A felvidéki Dunamocson kezdeményezték még néhány évvel ezelőtt, hogy polgári táncot tanítanak, az összetartozás táncának hívják, azt adják elő a gyerekek, a kezdeményezés arról szól, hogy lehetőleg minden iskolában tanítsák be, vegyék fel videóra.

„Mi ehhez tavaly, a háború alatt csatlakoztunk, és Kárpátalján több ezer gyerek táncolta június 4-én ezt a táncot, most ezt megismételtük, Rahótól egész Ungvárig, nagyon lelkesen jönnek a gyerekek is, a szülők is, a nagyszülők is, akik otthon vannak. Tehát megpróbálunk túlélni. Igyekszünk nem túldramatizálni a helyzetet,

Az egyetemi docenst arról is kérdeztük, mi jelenleg a helyzet Kárpátalján az anyanyelvi jogok ügyében. „Mivel Ukrajna most mindenáron az Európai Unióhoz akar csatlakozni, ezért elfogadtak egy kisebbségi jogi törvényt. Nagyon gyorsan terjesztették be, mi pedig elmondtuk róla a véleményünket. Ez múlt novemberben történt, elsősorban annak a nyomásnak hatására, hogy az Európai Uniónak és a Velencei Bizottságnak vannak elvárásai. A magyar miniszterelnök és a külügyminiszter következetes ebben a kérdésben, nekik is köszönhető, hogy kérjük, állítsák vissza azokat a jogokat, amit 1992-ben elvettek. A kisebbségi törvény módosításában vannak előrelépések, előremutató előrelépések.

Mint magyarázta, az új nyelvhasználati törvény értelmében csak a kötelező tárgyakat, Ukrajna történetét, földrajzát, hazafias nevelés tantárgyat kell ukránul tanítani. „Erre azt a szemléltető példát tudnám hozni, hogy mondjuk valakitől ellopnának 1000 eurót, ő rájön, hogy mi történt, és kéri, hogy adják vissza. Visszaadnak ebből 700 eurót. A kérdés az, hogy ez nekünk előrelépés, öröm, vagy pedig veszteség. Mindent sokféleképpen lehet tekinteni, de mi azt az álláspontot igyekszünk képviselni, hogy a sok nehézség ellenére kitartunk” – mondta el Orosz Ildikó.

korábban írtuk

Dunda György újságíró: felmentéssel is behívó jár Ukrajnában – A kétoldalú viszonyt a kisebbségi jogok helyreállítása javíthatja

Bár nincs magyarellenes éle, hogy a katonai szolgálat alóli felmentése ellenére behívót kapott, az mindenképpen visszás, hogy a határőrség hatályos törvényi háttér nélkül járt el így – jelentette ki a Krónikának Dunda György kárpátaljai újságíró.