Fotó: Beliczay László
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a koronavírus elleni oltási kampány lassúsága miatt nemrég elmarasztalt Európa igencsak lemaradt az oltások beadásában – világít rá a francia nemzeti hírügynökség (AFP) mérlege.
2021. április 05., 20:502021. április 05., 20:50
2021. április 13., 13:462021. április 13., 13:46
Az Amerikai Egyesült Államokban lakosságarányosan háromszor többen kapták meg a koronavírus elleni vakcinát, mint az Európai Unió (EU) 27 tagállamában.
Néhány kisebb uniós tagállam jobban boldogul ugyan – Máltán például naponta be tudják oltani a lakosság több mint 1 százalékát –, az Unió négy gazdasági nagyhatalmában – Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban – azonban háromszor lassúbb az oltási ritmus.
Ezekben az országokban a lakosság csaknem 12 százalékát oltották be koronavírus ellen, ami nagy vonalakban megegyezik az uniós átlaggal – számolt be az Agerpres.
Az Egészségügyi Világszervezet, amely csütörtökön élesen bírálta az „elfogadhatatlanul lassú” európai oltási kampányt, az európai térséghez sorolja Izraelt, Nagy-Britanniát, Oroszországot, Törökországot és a közép-ázsiai szovjet utódállamokat is.
A világszerte eddig felhasznált 596 millió dózis vakcinának hozzávetőlegesen az egynegyedét ebben a térségben adták be, noha a bolygó népességének mindössze 12 százalékát teszik ki az ezen a területen élők.
Az oltási adatokat az izraeli statisztika javította fel, az ország ugyanis vezető helyet foglal el az oltási versenyben, miután lakosságának háromötöde már megkapta legalább az első dózist. Előkelő helyet foglal el az oltási rangsorban a már nem EU-tagország Nagy-Britannia is, ahol a lakosság 45,5 százalékát immunizálták.
Más európai országokban, főleg a volt keleti blokkhoz tartozó államokban, sokkal lassúbb ütemben haladnak az oltással, Bulgáriában a lakosság 5,4 százaléka, Lettországban 6,1 százalék részesült legalább az első adag vakcinában. Alacsony az átoltottsági arány a nem uniós tagország Ukrajnában (0,6%), a Moldovai Köztársaságban (1%), Montenegróban (3,1%) és Albániában (4,1%) is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!