Fotó: Beliczay László
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a koronavírus elleni oltási kampány lassúsága miatt nemrég elmarasztalt Európa igencsak lemaradt az oltások beadásában – világít rá a francia nemzeti hírügynökség (AFP) mérlege.
2021. április 05., 20:502021. április 05., 20:50
2021. április 13., 13:462021. április 13., 13:46
Az Amerikai Egyesült Államokban lakosságarányosan háromszor többen kapták meg a koronavírus elleni vakcinát, mint az Európai Unió (EU) 27 tagállamában.
Néhány kisebb uniós tagállam jobban boldogul ugyan – Máltán például naponta be tudják oltani a lakosság több mint 1 százalékát –, az Unió négy gazdasági nagyhatalmában – Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban – azonban háromszor lassúbb az oltási ritmus.
Ezekben az országokban a lakosság csaknem 12 százalékát oltották be koronavírus ellen, ami nagy vonalakban megegyezik az uniós átlaggal – számolt be az Agerpres.
Az Egészségügyi Világszervezet, amely csütörtökön élesen bírálta az „elfogadhatatlanul lassú” európai oltási kampányt, az európai térséghez sorolja Izraelt, Nagy-Britanniát, Oroszországot, Törökországot és a közép-ázsiai szovjet utódállamokat is.
A világszerte eddig felhasznált 596 millió dózis vakcinának hozzávetőlegesen az egynegyedét ebben a térségben adták be, noha a bolygó népességének mindössze 12 százalékát teszik ki az ezen a területen élők.
Az oltási adatokat az izraeli statisztika javította fel, az ország ugyanis vezető helyet foglal el az oltási versenyben, miután lakosságának háromötöde már megkapta legalább az első dózist. Előkelő helyet foglal el az oltási rangsorban a már nem EU-tagország Nagy-Britannia is, ahol a lakosság 45,5 százalékát immunizálták.
Más európai országokban, főleg a volt keleti blokkhoz tartozó államokban, sokkal lassúbb ütemben haladnak az oltással, Bulgáriában a lakosság 5,4 százaléka, Lettországban 6,1 százalék részesült legalább az első adag vakcinában. Alacsony az átoltottsági arány a nem uniós tagország Ukrajnában (0,6%), a Moldovai Köztársaságban (1%), Montenegróban (3,1%) és Albániában (4,1%) is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!