
Fotó: Beliczay László
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a koronavírus elleni oltási kampány lassúsága miatt nemrég elmarasztalt Európa igencsak lemaradt az oltások beadásában – világít rá a francia nemzeti hírügynökség (AFP) mérlege.
2021. április 05., 20:502021. április 05., 20:50
2021. április 13., 13:462021. április 13., 13:46
Az Amerikai Egyesült Államokban lakosságarányosan háromszor többen kapták meg a koronavírus elleni vakcinát, mint az Európai Unió (EU) 27 tagállamában.
Néhány kisebb uniós tagállam jobban boldogul ugyan – Máltán például naponta be tudják oltani a lakosság több mint 1 százalékát –, az Unió négy gazdasági nagyhatalmában – Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban – azonban háromszor lassúbb az oltási ritmus.
Ezekben az országokban a lakosság csaknem 12 százalékát oltották be koronavírus ellen, ami nagy vonalakban megegyezik az uniós átlaggal – számolt be az Agerpres.
Az Egészségügyi Világszervezet, amely csütörtökön élesen bírálta az „elfogadhatatlanul lassú” európai oltási kampányt, az európai térséghez sorolja Izraelt, Nagy-Britanniát, Oroszországot, Törökországot és a közép-ázsiai szovjet utódállamokat is.
A világszerte eddig felhasznált 596 millió dózis vakcinának hozzávetőlegesen az egynegyedét ebben a térségben adták be, noha a bolygó népességének mindössze 12 százalékát teszik ki az ezen a területen élők.
Az oltási adatokat az izraeli statisztika javította fel, az ország ugyanis vezető helyet foglal el az oltási versenyben, miután lakosságának háromötöde már megkapta legalább az első dózist. Előkelő helyet foglal el az oltási rangsorban a már nem EU-tagország Nagy-Britannia is, ahol a lakosság 45,5 százalékát immunizálták.
Más európai országokban, főleg a volt keleti blokkhoz tartozó államokban, sokkal lassúbb ütemben haladnak az oltással, Bulgáriában a lakosság 5,4 százaléka, Lettországban 6,1 százalék részesült legalább az első adag vakcinában. Alacsony az átoltottsági arány a nem uniós tagország Ukrajnában (0,6%), a Moldovai Köztársaságban (1%), Montenegróban (3,1%) és Albániában (4,1%) is.
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Donald Trump amerikai elnök szerint sem a tűzszünet idején, sem azt követően nem kell áthaladási díjra számítani a Hormuzi-szoroson, legfeljebb az Egyesült Államok kérhet majd anyagi ellentételezést a hajózási útvonal biztonságának fenntartásáért.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Újraválasztották George Simiont, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) alelnökévé – közölte az AUR.
Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken megfosztotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Sas Rend címétől.
szóljon hozzá!