2011. április 18., 10:022011. április 18., 10:02
| Berényi József |
„A kongresszuson azt láttam, megvan a tenni akarás annak érdekében, hogy az MKP-t visszavigyük a parlamentbe. Az elnök személye ehhez nem elég, kell hozzá egy ütőképes, erős elnökség is” – nyilatkozta megválasztása után a 44 éves politikus, aki az MKP tavalyi választási kudarca után vette át az elnöki posztot Csáky Páltól. Akárcsak a Krónikának márciusban adott interjúban, Berényi ezúttal is leszögezte: az MKP az elmúlt egy év alatt kikerült a válságból, sikerrel szerepelt az őszi helyhatósági választásokon és konszolidálódott, „jelene biztató, jövője viszont bizonytalan”. Szerinte ezért a következő választásokig nagyon nehéz három év vár a pártra, s nagyon keményen kell majd dolgozni a parlamentbe való visszakerülésért.
A következő időszak legfontosabb konkrét feladataival kapcsolatban a májusi népszámlálást, valamint az Iveta Radicová vezette szlovák kormány munkájának folyamatos értékelését említette. „Mi nem a magyar–szlovák Híd párttal szemben, hanem a szlovák nacionalizmus visszaszorítása érdekében kívánunk politizálni” – válaszolta az MTI-nek az MKP, valamint a párt volt elnöke, Bugár Béla alapította, kormányon lévő Híd viszonyát firtató kérdésére.
Bárdos Gyula, az országos tanács szintén újraválasztott elnöke az MKP parlamentbe való visszatérésének bebiztosítását nem egyszerű, hanem nagyon nehéz feladatnak minősítette, ennek érdekében integrálni szeretné az alakulatot, jó kapcsolatot akar ápolni a régiókkal, ugyanakkor szerinte az MKP-nak a jövőben nyitnia kell a civil szervezetek felé. Különben a korábbi elnök, Csáky Pál szerint az MKP-nak számolnia kell azzal is, hogy Szlovákiában előrehozott választások lesznek. „A parlamentbe való viszszatérés valóban nagyon fontos. Abban azonban nem vagyok biztos, hogy a felkészülésre három évünk van. Az MKP-nak arra is fel kell készülnie, hogy 2012 második felében, vagy 2013-ban már lehetnek parlamenti választások” – állapította meg Csáky.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
szóljon hozzá!