2011. április 18., 10:022011. április 18., 10:02
| Berényi József |
„A kongresszuson azt láttam, megvan a tenni akarás annak érdekében, hogy az MKP-t visszavigyük a parlamentbe. Az elnök személye ehhez nem elég, kell hozzá egy ütőképes, erős elnökség is” – nyilatkozta megválasztása után a 44 éves politikus, aki az MKP tavalyi választási kudarca után vette át az elnöki posztot Csáky Páltól. Akárcsak a Krónikának márciusban adott interjúban, Berényi ezúttal is leszögezte: az MKP az elmúlt egy év alatt kikerült a válságból, sikerrel szerepelt az őszi helyhatósági választásokon és konszolidálódott, „jelene biztató, jövője viszont bizonytalan”. Szerinte ezért a következő választásokig nagyon nehéz három év vár a pártra, s nagyon keményen kell majd dolgozni a parlamentbe való visszakerülésért.
A következő időszak legfontosabb konkrét feladataival kapcsolatban a májusi népszámlálást, valamint az Iveta Radicová vezette szlovák kormány munkájának folyamatos értékelését említette. „Mi nem a magyar–szlovák Híd párttal szemben, hanem a szlovák nacionalizmus visszaszorítása érdekében kívánunk politizálni” – válaszolta az MTI-nek az MKP, valamint a párt volt elnöke, Bugár Béla alapította, kormányon lévő Híd viszonyát firtató kérdésére.
Bárdos Gyula, az országos tanács szintén újraválasztott elnöke az MKP parlamentbe való visszatérésének bebiztosítását nem egyszerű, hanem nagyon nehéz feladatnak minősítette, ennek érdekében integrálni szeretné az alakulatot, jó kapcsolatot akar ápolni a régiókkal, ugyanakkor szerinte az MKP-nak a jövőben nyitnia kell a civil szervezetek felé. Különben a korábbi elnök, Csáky Pál szerint az MKP-nak számolnia kell azzal is, hogy Szlovákiában előrehozott választások lesznek. „A parlamentbe való viszszatérés valóban nagyon fontos. Abban azonban nem vagyok biztos, hogy a felkészülésre három évünk van. Az MKP-nak arra is fel kell készülnie, hogy 2012 második felében, vagy 2013-ban már lehetnek parlamenti választások” – állapította meg Csáky.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!