
2010. augusztus 03., 09:122010. augusztus 03., 09:12
A politikus tegnap azt mondta, hogy a feleknek ugyanakkor kétoldalú megállapodást kellene kötniük, amely meghatározná a magyar állampolgárság megadásának szabályait. A feltételek között szerepelne, hogy a magyar állam nem folytatna aktív toborzást, illetve, hogy az állampolgárságot kizárólag egyéni alapon ítélnék oda. Formális szempontból mindkét jogszabály rendben van – állítja Chmel, aki a szolvák–magyar Híd–Most párt képviselője a szlovák kormányban.
„Mindkét országnak azonban tudatosítania kellene, hogy itt nemcsak a jog formális betartásáról van szó, hanem elsősorban emberekről, két szomszédos ország állampolgárairól, és az ő sorsukról” – szögezte le a politikus. Hozzátette: azt sem szabadna feledni, hogy mindez nagy hatással van a kétoldalú viszonyra.
Szerinte kiutat a mai helyzetből a szlovák törvénymódosítás eltörlése és egy kétoldalú megállapodás megkötése jelentene. A kormányfőhelyettes elismerte, hogy ez a megoldás egyelőre csak a saját víziója. Az elképzelést először a koalíciós partnerekkel szeretné megvitatni, s számol azzal, hogy a kérdésről még a koalíción belül is éles politikai viták várhatók.
Úgy véli: a Magyarországgal való megállapodáshoz vezető út hosszú lesz. Chmel szerint Pozsonynak mindent meg kell tennie azért, hogy a nemzeti kisebbségek otthon érezzék magukat Szlovákiában. „Csak akkor nem fognak maguknak más politikai hazát keresni, ha otthon érzik magukat Szlovákiában” – hangoztatta Chmel, aki „civilben” ismert hungarológus.
| A szlovák külügyminiszter szerint jó szándékkal és párbeszéddel rendezhető, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) ne a magyar Országgyűlés intézményeként működjék. Mikulás Dzurinda a hét végén a pozsonyi TASR hírügynökség azon kérdésére válaszolt így, hogy kezdeményez-e Szlovákia valamilyen lépést a KMKF ügyében. A szlovák diplomácia vezetője úgy vélte: Bugár Béla, a szlovák–magyar Híd-Most párt elnöke „nagyon okosan és felelősségteljesen” nyilatkozott, amikor kijelentette, kérni fogja annak a magyar parlamenti határozatnak a megszüntetését, amellyel a fórumot a budapesti törvényhozásnak rendelték alá. „Az új szlovák kormány is határozottan elutasítja olyan intézményes kapcsolatok létesítését szlovákiai polgárok és egy idegen állam között, amelyekről nem született kétoldalú egyezség. Továbbra is következetesen ellenezzük azt, hogy beavatkozzanak Szlovákia belügyeibe – szögezte le Dzurinda. Hozzátette, konstruktív párbeszédet tervez Budapesttel annak érdekében, hogy „előrenézzünk, hogy a légkört tisztábbá tegyük, és baráti hangot üssünk meg”. |
Kifejtette: az új kormány nem akarja, hogy politikája a múltba nézésen, a romantikus érzelmek, történelmi előítéletek felelevenítésén alapuljon. „Koncepciónk ezek fokozatos áthidalásán alapszik, miközben világosan látjuk, hogy a gondolkodásbeli változások elérése egyike a legnehezebb feladatoknak” – húzta alá a szlovák kormányfőhelyettes.
A magyar állampolgársági törvény módosítására, amely a határon túli magyaroknak megkönnyíti a magyar állampolgárság felvételét, Pozsony szintén törvénymódosítással reagált. A pozsonyi döntés értelmében az a szlovák állampolgár, aki önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot. Chmel bírálta a pozsonyi döntést.
„A magyar törvény még életbe se lépett, s Szlovákia máris elveszi állampolgárai szlovák állampolgárságát” – jegyezte meg. Azt mondta, egyelőre semmiféle adat sincs arra nézve, hány szlovákiai magyar szeretné felvenni a magyar állampolgárságot is. Chmel azt tervezi, hogy a kisebbségi nyelvek hivatali használatának határát, amely jelenleg településenként a húsz százalékos kisebbségi lakossági szinthez van kötve, a jövőben tíz százalékra csökkentenék.
„A tízszázalékos határ csak mintegy 20 magyar települést érintene, ugyanakkor jelentősen segítene azoknak a településeknek, ahol ruszinok, németek vagy romák laknak” – fejtette ki a politikus, aki mindezt a kisebbséghasználati nyelvtörvény módosításával szeretné elérni. Chmel az államnyelvtörvény módosítását is tervezi, egyebek között kivenné a jogszabályból a pénzbeli szankciókat érintő részt.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.