
2010. augusztus 03., 09:122010. augusztus 03., 09:12
A politikus tegnap azt mondta, hogy a feleknek ugyanakkor kétoldalú megállapodást kellene kötniük, amely meghatározná a magyar állampolgárság megadásának szabályait. A feltételek között szerepelne, hogy a magyar állam nem folytatna aktív toborzást, illetve, hogy az állampolgárságot kizárólag egyéni alapon ítélnék oda. Formális szempontból mindkét jogszabály rendben van – állítja Chmel, aki a szolvák–magyar Híd–Most párt képviselője a szlovák kormányban.
„Mindkét országnak azonban tudatosítania kellene, hogy itt nemcsak a jog formális betartásáról van szó, hanem elsősorban emberekről, két szomszédos ország állampolgárairól, és az ő sorsukról” – szögezte le a politikus. Hozzátette: azt sem szabadna feledni, hogy mindez nagy hatással van a kétoldalú viszonyra.
Szerinte kiutat a mai helyzetből a szlovák törvénymódosítás eltörlése és egy kétoldalú megállapodás megkötése jelentene. A kormányfőhelyettes elismerte, hogy ez a megoldás egyelőre csak a saját víziója. Az elképzelést először a koalíciós partnerekkel szeretné megvitatni, s számol azzal, hogy a kérdésről még a koalíción belül is éles politikai viták várhatók.
Úgy véli: a Magyarországgal való megállapodáshoz vezető út hosszú lesz. Chmel szerint Pozsonynak mindent meg kell tennie azért, hogy a nemzeti kisebbségek otthon érezzék magukat Szlovákiában. „Csak akkor nem fognak maguknak más politikai hazát keresni, ha otthon érzik magukat Szlovákiában” – hangoztatta Chmel, aki „civilben” ismert hungarológus.
| A szlovák külügyminiszter szerint jó szándékkal és párbeszéddel rendezhető, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) ne a magyar Országgyűlés intézményeként működjék. Mikulás Dzurinda a hét végén a pozsonyi TASR hírügynökség azon kérdésére válaszolt így, hogy kezdeményez-e Szlovákia valamilyen lépést a KMKF ügyében. A szlovák diplomácia vezetője úgy vélte: Bugár Béla, a szlovák–magyar Híd-Most párt elnöke „nagyon okosan és felelősségteljesen” nyilatkozott, amikor kijelentette, kérni fogja annak a magyar parlamenti határozatnak a megszüntetését, amellyel a fórumot a budapesti törvényhozásnak rendelték alá. „Az új szlovák kormány is határozottan elutasítja olyan intézményes kapcsolatok létesítését szlovákiai polgárok és egy idegen állam között, amelyekről nem született kétoldalú egyezség. Továbbra is következetesen ellenezzük azt, hogy beavatkozzanak Szlovákia belügyeibe – szögezte le Dzurinda. Hozzátette, konstruktív párbeszédet tervez Budapesttel annak érdekében, hogy „előrenézzünk, hogy a légkört tisztábbá tegyük, és baráti hangot üssünk meg”. |
Kifejtette: az új kormány nem akarja, hogy politikája a múltba nézésen, a romantikus érzelmek, történelmi előítéletek felelevenítésén alapuljon. „Koncepciónk ezek fokozatos áthidalásán alapszik, miközben világosan látjuk, hogy a gondolkodásbeli változások elérése egyike a legnehezebb feladatoknak” – húzta alá a szlovák kormányfőhelyettes.
A magyar állampolgársági törvény módosítására, amely a határon túli magyaroknak megkönnyíti a magyar állampolgárság felvételét, Pozsony szintén törvénymódosítással reagált. A pozsonyi döntés értelmében az a szlovák állampolgár, aki önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot. Chmel bírálta a pozsonyi döntést.
„A magyar törvény még életbe se lépett, s Szlovákia máris elveszi állampolgárai szlovák állampolgárságát” – jegyezte meg. Azt mondta, egyelőre semmiféle adat sincs arra nézve, hány szlovákiai magyar szeretné felvenni a magyar állampolgárságot is. Chmel azt tervezi, hogy a kisebbségi nyelvek hivatali használatának határát, amely jelenleg településenként a húsz százalékos kisebbségi lakossági szinthez van kötve, a jövőben tíz százalékra csökkentenék.
„A tízszázalékos határ csak mintegy 20 magyar települést érintene, ugyanakkor jelentősen segítene azoknak a településeknek, ahol ruszinok, németek vagy romák laknak” – fejtette ki a politikus, aki mindezt a kisebbséghasználati nyelvtörvény módosításával szeretné elérni. Chmel az államnyelvtörvény módosítását is tervezi, egyebek között kivenné a jogszabályból a pénzbeli szankciókat érintő részt.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.