2010. augusztus 03., 09:122010. augusztus 03., 09:12
A politikus tegnap azt mondta, hogy a feleknek ugyanakkor kétoldalú megállapodást kellene kötniük, amely meghatározná a magyar állampolgárság megadásának szabályait. A feltételek között szerepelne, hogy a magyar állam nem folytatna aktív toborzást, illetve, hogy az állampolgárságot kizárólag egyéni alapon ítélnék oda. Formális szempontból mindkét jogszabály rendben van – állítja Chmel, aki a szolvák–magyar Híd–Most párt képviselője a szlovák kormányban.
„Mindkét országnak azonban tudatosítania kellene, hogy itt nemcsak a jog formális betartásáról van szó, hanem elsősorban emberekről, két szomszédos ország állampolgárairól, és az ő sorsukról” – szögezte le a politikus. Hozzátette: azt sem szabadna feledni, hogy mindez nagy hatással van a kétoldalú viszonyra.
Szerinte kiutat a mai helyzetből a szlovák törvénymódosítás eltörlése és egy kétoldalú megállapodás megkötése jelentene. A kormányfőhelyettes elismerte, hogy ez a megoldás egyelőre csak a saját víziója. Az elképzelést először a koalíciós partnerekkel szeretné megvitatni, s számol azzal, hogy a kérdésről még a koalíción belül is éles politikai viták várhatók.
Úgy véli: a Magyarországgal való megállapodáshoz vezető út hosszú lesz. Chmel szerint Pozsonynak mindent meg kell tennie azért, hogy a nemzeti kisebbségek otthon érezzék magukat Szlovákiában. „Csak akkor nem fognak maguknak más politikai hazát keresni, ha otthon érzik magukat Szlovákiában” – hangoztatta Chmel, aki „civilben” ismert hungarológus.
| A szlovák külügyminiszter szerint jó szándékkal és párbeszéddel rendezhető, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) ne a magyar Országgyűlés intézményeként működjék. Mikulás Dzurinda a hét végén a pozsonyi TASR hírügynökség azon kérdésére válaszolt így, hogy kezdeményez-e Szlovákia valamilyen lépést a KMKF ügyében. A szlovák diplomácia vezetője úgy vélte: Bugár Béla, a szlovák–magyar Híd-Most párt elnöke „nagyon okosan és felelősségteljesen” nyilatkozott, amikor kijelentette, kérni fogja annak a magyar parlamenti határozatnak a megszüntetését, amellyel a fórumot a budapesti törvényhozásnak rendelték alá. „Az új szlovák kormány is határozottan elutasítja olyan intézményes kapcsolatok létesítését szlovákiai polgárok és egy idegen állam között, amelyekről nem született kétoldalú egyezség. Továbbra is következetesen ellenezzük azt, hogy beavatkozzanak Szlovákia belügyeibe – szögezte le Dzurinda. Hozzátette, konstruktív párbeszédet tervez Budapesttel annak érdekében, hogy „előrenézzünk, hogy a légkört tisztábbá tegyük, és baráti hangot üssünk meg”. |
Kifejtette: az új kormány nem akarja, hogy politikája a múltba nézésen, a romantikus érzelmek, történelmi előítéletek felelevenítésén alapuljon. „Koncepciónk ezek fokozatos áthidalásán alapszik, miközben világosan látjuk, hogy a gondolkodásbeli változások elérése egyike a legnehezebb feladatoknak” – húzta alá a szlovák kormányfőhelyettes.
A magyar állampolgársági törvény módosítására, amely a határon túli magyaroknak megkönnyíti a magyar állampolgárság felvételét, Pozsony szintén törvénymódosítással reagált. A pozsonyi döntés értelmében az a szlovák állampolgár, aki önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot. Chmel bírálta a pozsonyi döntést.
„A magyar törvény még életbe se lépett, s Szlovákia máris elveszi állampolgárai szlovák állampolgárságát” – jegyezte meg. Azt mondta, egyelőre semmiféle adat sincs arra nézve, hány szlovákiai magyar szeretné felvenni a magyar állampolgárságot is. Chmel azt tervezi, hogy a kisebbségi nyelvek hivatali használatának határát, amely jelenleg településenként a húsz százalékos kisebbségi lakossági szinthez van kötve, a jövőben tíz százalékra csökkentenék.
„A tízszázalékos határ csak mintegy 20 magyar települést érintene, ugyanakkor jelentősen segítene azoknak a településeknek, ahol ruszinok, németek vagy romák laknak” – fejtette ki a politikus, aki mindezt a kisebbséghasználati nyelvtörvény módosításával szeretné elérni. Chmel az államnyelvtörvény módosítását is tervezi, egyebek között kivenné a jogszabályból a pénzbeli szankciókat érintő részt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Látogatottsági adatok