
Európának és főleg Németországnak egyértelműen ki kell jelentenie, hogy felhagy az üdvözlő politikával, hiszen már túl sok ember érkezik – mondta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Kleine Zeitung című osztrák lapnak adott interjújában.
2015. november 01., 14:232015. november 01., 14:23
Kurz úgy vélte, hogy Ausztria elérte befogadóképességének határát, de szerinte ugyanez mondható el Németországról vagy Svédországról is. Ez egy olyan helyzet, amely nem tartható tovább – jelentette ki.
A politikus a nyilatkozatban arra is kitért, hogy szerinte az uniós csúcson még mindig sokan voltak azok az állam- és kormányfők, akik azzal áltatják magukat, hogy megállítható a menekültáradat. Kurz kijelentette, amennyiben Németország lezárja határait, Ausztriának is így kell tennie. Úgy vélte: most az uniós külső határokat kellene védeni. Amennyiben ez nem történik meg, úgy egyre több állam fog saját maga intézkedni – mondta az osztrák külügyminiszter, és arra figyelmeztetett, hogy már nincs sok idő a cselekvésre.
Egyébként német lapértesülés szerint Angela Merkel német kancellár hazája határának lezárásával fenyegetett a nyugat-balkáni migráció által érintett államok vezetőinek múlt vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozóján.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnap megjelenő hetilap beszámolója alapján a német kancellár a tanácskozáson drámai szavakkal ábrázolta az európai migrációs válság következtében Németországban kialakult helyzetet. Elmondta, hogy a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség a bajor–osztrák határon uralkodó állapotokról azt a tájékoztatást adta neki, hogy „belefulladunk” a menekültáradatba.
Nem várhatja el senki Németországtól, hogy minden menedékkérőt befogadjon – hangoztatta Angela Merkel. Résztvevők elmondása szerint a kancellár ultimátumot intézett a többi kormány-, illetve államfőhöz. Itt és most „meg kell állapodnunk intézkedésekről, hogy ne kelljen lezárnunk a határokat” – mondta Angela Merkel. A kancellár azt is elmondta, hogy idén egymillió menedékkérő érkezhet Németországba – olvasható a FAS és a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap közös hírportálján (Faz.net).
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke minden uniós tagállamnak levelet küldött pénteken, melyben egyrészt áttekintést adtak a migrációs válság kezelése érdekében eddig hozott intézkedésekről, másrészt felszólították őket, hogy korábbi vállalásaikat teljesítsék és hajtsák végre a korábban eldöntött intézkedéseket.
Ezzel párhuzamosan a bizottság közzétette, hogy szeptember 23. óta a tagállamok mennyi pénzt ígértek az afrikai és szíriai különalapba, illetve mennyit ajánlottak fel humanitárius segítségként a Világélelmezési Programnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és egyéb segély formájában. A táblázatból az derül ki, hogy az elvárt 5,6 milliárd euróból egyelőre a brüsszeli büdzsé áll 2,8 milliárd eurót, a tagállamok 515 millió eurót ajánlottak fel, és hiányzik még csaknem 2,3 milliárd euró felajánlás.
Elsüllyedt két menekülteket szállító hajó az Égei-tengeren, többen meghaltak
Elsüllyedt péntekre virradó éjjel két migránsokat szállító hajó az Égei-tengeren, 21-en vesztették életüket a görög hatóságok közlése szerint. A hajózási minisztérium arról számolt be, hogy a Kalimnosz szigete közelében történt balesetben 18-an haltak meg, 138 embert ugyanakkor sikerült kimenteni a tengerből. A mentési műveletben négy görög járőrhajó, az európai uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex egyik hajója, egy helikopter, továbbá egy-egy halász- és turistahajó vett részt. Egy másik hajó Rodosz partjainál borult fel, ebben a szerencsétlenségben három migráns vesztette életét, míg hat társuk megmenekült.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
szóljon hozzá!