
Európának és főleg Németországnak egyértelműen ki kell jelentenie, hogy felhagy az üdvözlő politikával, hiszen már túl sok ember érkezik – mondta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Kleine Zeitung című osztrák lapnak adott interjújában.
2015. november 01., 14:232015. november 01., 14:23
Kurz úgy vélte, hogy Ausztria elérte befogadóképességének határát, de szerinte ugyanez mondható el Németországról vagy Svédországról is. Ez egy olyan helyzet, amely nem tartható tovább – jelentette ki.
A politikus a nyilatkozatban arra is kitért, hogy szerinte az uniós csúcson még mindig sokan voltak azok az állam- és kormányfők, akik azzal áltatják magukat, hogy megállítható a menekültáradat. Kurz kijelentette, amennyiben Németország lezárja határait, Ausztriának is így kell tennie. Úgy vélte: most az uniós külső határokat kellene védeni. Amennyiben ez nem történik meg, úgy egyre több állam fog saját maga intézkedni – mondta az osztrák külügyminiszter, és arra figyelmeztetett, hogy már nincs sok idő a cselekvésre.
Egyébként német lapértesülés szerint Angela Merkel német kancellár hazája határának lezárásával fenyegetett a nyugat-balkáni migráció által érintett államok vezetőinek múlt vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozóján.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnap megjelenő hetilap beszámolója alapján a német kancellár a tanácskozáson drámai szavakkal ábrázolta az európai migrációs válság következtében Németországban kialakult helyzetet. Elmondta, hogy a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség a bajor–osztrák határon uralkodó állapotokról azt a tájékoztatást adta neki, hogy „belefulladunk” a menekültáradatba.
Nem várhatja el senki Németországtól, hogy minden menedékkérőt befogadjon – hangoztatta Angela Merkel. Résztvevők elmondása szerint a kancellár ultimátumot intézett a többi kormány-, illetve államfőhöz. Itt és most „meg kell állapodnunk intézkedésekről, hogy ne kelljen lezárnunk a határokat” – mondta Angela Merkel. A kancellár azt is elmondta, hogy idén egymillió menedékkérő érkezhet Németországba – olvasható a FAS és a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap közös hírportálján (Faz.net).
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke minden uniós tagállamnak levelet küldött pénteken, melyben egyrészt áttekintést adtak a migrációs válság kezelése érdekében eddig hozott intézkedésekről, másrészt felszólították őket, hogy korábbi vállalásaikat teljesítsék és hajtsák végre a korábban eldöntött intézkedéseket.
Ezzel párhuzamosan a bizottság közzétette, hogy szeptember 23. óta a tagállamok mennyi pénzt ígértek az afrikai és szíriai különalapba, illetve mennyit ajánlottak fel humanitárius segítségként a Világélelmezési Programnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és egyéb segély formájában. A táblázatból az derül ki, hogy az elvárt 5,6 milliárd euróból egyelőre a brüsszeli büdzsé áll 2,8 milliárd eurót, a tagállamok 515 millió eurót ajánlottak fel, és hiányzik még csaknem 2,3 milliárd euró felajánlás.
Elsüllyedt két menekülteket szállító hajó az Égei-tengeren, többen meghaltak
Elsüllyedt péntekre virradó éjjel két migránsokat szállító hajó az Égei-tengeren, 21-en vesztették életüket a görög hatóságok közlése szerint. A hajózási minisztérium arról számolt be, hogy a Kalimnosz szigete közelében történt balesetben 18-an haltak meg, 138 embert ugyanakkor sikerült kimenteni a tengerből. A mentési műveletben négy görög járőrhajó, az európai uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex egyik hajója, egy helikopter, továbbá egy-egy halász- és turistahajó vett részt. Egy másik hajó Rodosz partjainál borult fel, ebben a szerencsétlenségben három migráns vesztette életét, míg hat társuk megmenekült.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!