Az osztrák belügyminiszter szerint a kerítés önmagában nem rossz dolog, ha nem az ország bezárásának szándékával húzzák fel a határra.
2015. november 05., 16:102015. november 05., 16:10
2015. november 05., 16:122015. november 05., 16:12
Johanna Mikl-Leitner az ARD német országos közszolgálati televízió Anne Will című politikai vitaműsorának szerda késő esti adásában elmondta: az a fő gond, hogy egyszerűen túl sok menekült jön hozzánk\", ezt a helyzetet pedig Németország idézte elő azokkal a „jelzésekkel\", amelyek az üzenetet hordozzák, hogy „mindenkit szívesen látunk\".
Ilyen üzenet volt a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) augusztus 25-ei bejelentése arról, hogy nem küldenek vissza szíriai menedékkérőket más uniós tagállamokba. Ez vezetett a menekülthullám fölerősödéséhez. Tízezrek keltek útra, mert „mindenki azt gondolta, hogy meghívót kapott\". Ezt a folyamatot föl kell tartóztatni, „bele kell taposni a fékbe\" és „a szíveslátás korlátok nélküli kultúrájáról\" át kell térni egy olyan kultúrához, amelyet a mértéktartás jellemez – fejtette ki a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa.
A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint eközben elkerülhetetlen, hogy az Egyesült Államok „belelépjen\" az európai migrációs válság kezelésébe, és végre megfelelő válaszokat adjon a tágabb Közel-Kelet humanitárius katasztrófákat eredményező súlyos konfliktusaira.
Németh Zsolt a Népszabadságnak adott, csütörtökön megjelent interjújában ugyanakkor azt is mondta, nem mindegy, hogy Amerika ezt a belépést az európai baloldali-liberális felfogás alapján, a magyar származású amerikai üzletember és filantróp, Soros György „kottájából játszva” teszi meg, vagy osztja a kelet-európai országok által képviselt erőteljes biztonságpolitikai megközelítést. A kormánypárti szakpolitikus úgy vélte, a migrációs válság és a posztkommunizmus lezárása új fejezet nyit Közép-Európa emancipációjában.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!