
A váci fegyház és börtön egyik zárkája
Fotó: MTI
Azonnali hatállyal felfüggeszti a magyar kormány a börtönkártérítések kifizetését, az Igazságügyi Minisztérium pedig felülvizsgálja a szabályozást – közölte a hivatalos kormányhatározat megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden az MTI-vel.
2020. január 21., 13:012020. január 21., 13:01
2020. január 21., 13:102020. január 21., 13:10
A közlemény szerint a kormány célja az, hogy megállítsa a „börtönbizniszt”, amely mára többmilliárdos pénzügyi iparággá vált. „A börtönben ülő bűnözők, ügyvédjeik segítségével már tizenkétezer pert indítottak a magyar állam ellen, és tízmilliárd forintot pereltek ki a rossz börtönkörülményekre hivatkozva. A kormány álláspontja szerint ez visszaélés az európai uniós és a magyar jogszabályokkal” – írták.
„A társadalom nem azért küldi a bűnözőket a börtönbe, hogy ott meggazdagodjanak és milliomosokká váljanak” – tették hozzá. A közleményben kitértek arra is: Magyarországon 2010 óta folyamatosan nő a börtönférőhelyek száma, új börtönök épültek és börtönfejlesztések vannak folyamatban.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában kijelentette: a strasbourgi bíróságnak nem a „deviáns kisebbségek” igényeit kellene a többséggel szemben érvényesítenie. Kifejtette: a magyar kormány álláspontja szerint elfogadhatatlan az, hogy miközben az áldozatok nem kapnak kártérítést, az elkövetők viszont igen. Völner Pál rámutatott: a szabályozásban, a bírósági gyakorlatban kellene visszatérni a valóság talajára, megállítani a „Soros-szervezetek által generált örökös jogkiterjesztési folyamatot”, és „visszatérni a józan ész diktálta keretek közé”. A fogva tartási körülményekről szólva megjegyezte: a börtönépítések miatt négyzetméterekben már jobban áll Magyarország, és a komfortkörülmények is javultak az elmúlt években. Így tehát a jogalapja is szűkül a körülményekre hivatkozó igényeknek – emelte ki. Hozzátette: a probléma az, hogy a beadott igényeknek „hólabda hatása van”, egyre több esetről, egyre több igényről és egyre nagyobb összegekről van szó.
Az államtitkár úgy fogalmazott: „kívülről, felülről” a nyugat-európai viszonyok szerint akarják nemcsak a magyarországi, hanem akár az oroszországi, az olaszországi és a romániai börtönkörülményeket is egységesen szabályozni. „Azonban Magyarországon sem mindenki lakik apartman körülmények között, tehát egy olyan elvont szintet kívánnak meg, ami a való élettől teljesen elszakadt” – mutatott rá. Hangsúlyozta: a kormány egyrészt erre kívánja felhívni a figyelmet, másrészt arra, hogy ennek az anyagi vonzatai ne a magyar adófizetőket sújtsák. Elmondta, a kormány álláspontja szerint elfogadhatatlan az, hogy miközben az áldozatok nem kapnak kártérítést, az elkövetők viszont igen.
Völner Pál közölte: ha tudnak egy áldozati igényről, azt le tudják vonni ebből az összegből. „Abba az irányba kellene elmenni, hogy az elkövető ebből rendezze a közüzemi tartozásoktól kezdve az összes megítélt bírósági, hatósági, vagy adótartozást, követelést, illetve a bűnügyi költségeket” – mondta. Hozzátette: problémát jelent, hogy az áldozatok nem ennyire rafináltak. Nincs olyan ügyvédjük, mint a bűnözőknek, gyakran nincsenek bejelentve igényeik az eljárásokban, vagy nem érnek a végére azok megállapításának, mire már az elkövetők megkapják a kártérítéseket. Megjegyezte: a bűnözők évente többször különböző okokra hivatkozva is benyújtják ezeket a kérelmeket. „Ezért lehet azt mondani, hogy a folyamat börtönbiznisszé szélesedett, és ennek a joggal való visszaélésnek – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott – teljes egészében véget kell vetni” – hangsúlyozta Völner Pál. Hozzátette, az ügy súlyosságát és a „börtönbiznisz” mértékét jól mutatja, hogy eddig 12 ezer pert indítottak és már a 10 milliárd forintot is eléri az az összeg, amit az államtól kipereltek.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
szóljon hozzá!