Bár idén pénzt már nem tud küldeni, Washington továbbra is Ukrajna támogatására buzdít

•  Fotó: Antony Blinken/Facebook

Fotó: Antony Blinken/Facebook

Az Egyesült Államok 2024-ben is próbálja majd Ukrajna támogatása mögé állítani a világot – jelentette ki az amerikai külügyminiszter szerdán.

Hírösszefoglaló

2023. december 21., 08:342023. december 21., 08:34

Antony Blinken Washingtonban tartott évzáró sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Ukrajna támogatásával szeretnék a továbbiakban is demonstrálni azt, hogy az orosz agresszió stratégiai hiba volt és Vlagyimir Putyin nem volt képes elérni célját, Ukrajna eltörlését a térképről.

Az amerikai miniszter nehéz évként értékelte 2023-at a harcmezőn Ukrajna számára, ugyanakkor eredménynek mondta a Fekete-tengeren elért ukrán katonai sikert, valamint azt, hogy Ukrajna képes volt szállítási folyosót nyitni gabonája és egyéb termékei exportja előtt a világ számára.

Azt is kijelentette, hogy Ukrajna sikere szempontjából a nemzetközi támogatás kritikusan fontos,

és egyben felszólította az amerikai Kongresszust, hogy fogadja el Joe Biden elnök részben Ukrajna támogatásának finanszírozásáról szóló költségvetési kérését.

A terhek közös megosztásának legjobb példájaként jellemezte az Egyesült Államok és Európa között Ukrajna segítését, amire Antony Blinken szerint Európa 110 milliárd dollárt fordított, miközben az Egyesült Államok 70 milliárdot.

Hozzátette, hogy

az Egyesült Államok által felajánlott támogatás 90 százaléka belföldön hasznosult új munkahelyek, amerikai vállalkozásokhoz érkező bevételek formájában, valamint az amerikai hadiipar erősödésének révén.

Az amerikai diplomácia vezetője az elmúlt év eredményeként Oroszországot katonai, gazdasági és diplomáciai értelemben gyengébbnek, miközben a NATO-t nagyobbnak és erősebbnek nevezte.

A következő év átfogó amerikai diplomáciai céljával kapcsolatban Antony Blinken úgy fogalmazott, hogy

„továbbra is vállt vállnak vetve állunk azokkal, akik osztják a mi elképzelésünket egy szabad, nyitott, sikeres és biztonságos világról”.

Eközben Volodimir Fityo, az ukrán szárazföldi erők tájékoztatási részlegének vezetője szerdán az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában arról beszélt:

a katonai szolgálatra kötelezettek nemrégiben elindított elektronikus nyilvántartása hamarosan lehetővé teszi annak nyomon követését, hogy egy személy hol dolgozik és fizet adót, ez pedig megkönnyíti a behívók kézbesítését.

A tisztségviselő kifejtette, hogy már működik a katonai szolgálatra kötelezettek Oberih elnevezésű elektronikus nyilvántartása, amely azonban még nincs szinkronban más állami nyilvántartásokkal. Kiemelte, hogy amint a vonatkozó törvényjavaslatot elfogadja a parlament, ez a lista összekapcsolódik más állami nyilvántartásokkal.

„Így látni fogjuk például, hogy egy állampolgárt Kijevben regisztráltak, de most Lvivben dolgozik, mert a fizetése utáni személyi jövedelemadóját az adóhivatal ottani kirendeltségének fizeti be” – magyarázta.

A hadsereg a kérdéses személynek munkát adó vállalat tulajdonosához fordulhat majd azzal, hogy az alkalmazott hadköteles,

ezért mozgósítás miatt meg kell jelennie a területileg illetékes toborzóközpontban. Ezután a vállalkozás vezetője tartozik majd felelősséggel azért, hogy az alkalmazottja megjelenjen a toborzóirodán – tette hozzá a szárazföldi erők parancsnokságának képviselője.

Fityo kiemelte: ennek az új rendszernek köszönhetően

megszűnik az az eddigi gyakorlat, hogy sportklubokban, éttermekben vagy éppen egy útellenőrző ponton adják át a hadköteleseknek a felszólítást a toborzóirodában történő megjelenésre, mivel a lakhelyén nem tudták neki a behívót kézbesíteni.

„Nagyon nagy humánerőforrás kell jelenleg az értesítések eljuttatásához a katonai szolgálatra kötelezettekhez. Az orosz propaganda is sokat ártott ebben a témában, ami miatt a férfiak egy bizonyos kategóriája fél megjelenni a toborzóközpontban. Az orosz propaganda ugyanis azt a hiedelmet keltette, hogy onnan rögvest a frontra viszik az embereket harcolni” – magyarázta a tisztségviselő.

Több tucatnyi drónnal támadták Ukrajnát az oroszok

Újabb éjszakai támadást intézett Ukrajna ellen Oroszországtól: az agresszor 35 iráni gyártmányú Sahíd kamikázedrónt használt, amelyek közül 34-et lelőttek – közölték ukrán illetékesek.
A támadások hullámokban történtek az éjszaka folyamán, és a megszállt Krímben található Csaudából, az Azovi-tenger keleti partján fekvő Primorszk-Ahtarszkból és Kurszkból, az Ukrajna északi határához közeli orosz városból indultak – közölte az ukrán légierő a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson.
A 35 drónból harmincnégyet lelőttek – közölte a forrás, amely se áldozatokról, se károkról nem számolt be.
Oroszország szinte minden éjjel drón- és rakétacsapásokat indít Ukrajna ellen.
Kijev azzal vádolja a Kremlt, hogy terrorizálni akarja a polgári lakosságot, és tönkre akarja tenni az energetikai infrastruktúrát, hogy a tavalyi télhez hasonlóan sötétségbe és hidegbe taszíthassa a lakosságot.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban

A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban
2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban