2012. május 15., 08:022012. május 15., 08:02
Az SPD csaknem 5 százalékkal tudta növelni szavazótáborát 2010-hez képest, ami egyfajta megerősítése Hannelore Kraft miniszterelnök politikájának. Partnerei, a Zöldek valamelyest visszaestek, ám a két párt együttesen a voksok több mint 50 százalékát gyűjtötte be (39,1 + 11,3%).
Az SPD mellett a tartományi választás másik nagy nyertese a Szabad Demokrata Párt (FDP).
A liberálisok a tavalyi vesszőfutás után (személyi viták, kibukás öt tartományi parlamentből) kezdenek magukhoz térni. Schleswig-Holstein után egy héttel Észak-Rajna–Vesztfáliában is simán átugrották az 5 százalékos küszöböt (8,6), még javítva is két évvel korábbi eredményükön. A siker nagyrészt a listavezetőnek, a fiatal Christian Lindnernek köszönhető, aki öt hónapja lemondott az FDP főtitkári posztjáról, hogy kizárólag a tartományi pártszervezeten belüli munkára és a választásokra összpontosítson.
Lindner látványos sikerének tombolva örültek az FDP berlini központjában is, ám meglehet, hogy az öröm korainak bizonyul. A liberális párt visszakapaszkodása a sírgödör széléről megfigyelők szerint maga után fogja vonni a személyi viták újbóli fellángolását. Az egy évvel ezelőtt – Guido Westerwelle utódaként – pártelnökké választott, s azóta a népszerűségi listán egyre lejjebb csúszó Philipp Rösler napjai a főnöki székben alighanem meg vannak számlálva. Wolfgang Kubicki, az FDP veterán királycsinálója a schleswig-holsteini választás előtt határozottan kijelentette: májusban nem kerül terítékre a személyi kérdés.
A ZDF televízió felmérése szerint Rösler leváltása bizonyosra vehető. A megkérdezett választók 67 százaléka úgy véli, hogy az FDP elnöke már nem sokáig tarthatja pozícióját – mindössze 25 százalék bízik a vietnámi születésű politikus további karrierjében a liberális párt élén.
A vasárnapi választásnak két egyértelmű vesztese van: a Baloldal pártja és a kereszténydemokraták (CDU). Előbbi esetében a másfél éve tartó belső viták és botrányok alapján előre megjósolható volt a kudarc; a párt gyászos eredménye (2,5%) azt jelenti, hogy a reformkommunisták kiestek a düsseldorfi tartományi gyűlésből. A márciusban lemondott társelnök, Gesine Lötzsch után valószínűnek tűnik a másik országos vezető, Klaus Ernst távozása is. Különösen abban az esetben, ha Oskar Lafontaine, az SPD-ből 13 évvel ezelőtt távozott és balszélre sodródott politikus úgy dönt: visszatér az országos politika színpadára. (Onnan 2009-ben lépett le, miután daganatos betegséget diagnosztizáltak nála.)
Míg a Baloldal esetében egy marginális pártról van szó, a CDU igazi nehézsúlynak számít a német pártok között. Ehhez képest a konzervatív párt csattanós pofont kapott vasárnap. Igaz, Észak-Rajna–Vesztfália mindig is inkább „szocdem terepnek” számított (2005-ben tudtak évtizedek óta először nyerni a „feketék”), s az előrejelzések ezúttal is SPD-sikerről szóltak.
De arról, hogy a CDU még a 30 százalékot sem éri el, mi több: 2010-es eredményéhez képest több mint nyolc százalékot veszít, a legborúlátóbbak sem álmodtak volna. Ám pontosan ez következett be. Az ARD tv kimutatása szerint a párt minden választói korcsoportban visszaesett. Még a legbiztosabb eddigi támogatói, a 60 évnél idősebb választók körében is 10 százalékkal kevesebb szavazatot kapott, mint 2010 májusában.
Az örök rivális SPD-t két évvel ezelőtt még orrhosszal előzték meg a kereszténydemokraták (34,6 és 34,5%). Ezúttal 13 százalékkal, turfnyelven szólva két testhosszal nyertek a szociáldemokraták, ami kiütéses győzelemnek minősíthető. Ebben pedig nemcsak a két listavezető, Hannelore Kraft (SPD) és Norbert Röttgen (CDU) eltérő megítélése játszott szerepet. Utóbbit eleve csak egy kisebbség tartotta alkalmasnak a miniszterelnöki posztra (18%), ám vasárnapi „leégése” alighanem a CDU alelnöki posztjáról való leváltását is maga után fogja vonni.
Kraft a mostani diadal nyomán végleg belépett a szociáldemokraták potenciális kancellárjelöltjei közé (2013 őszén országos választások lesznek). Az Infratest intézet felmérése szerint a németek 41 százaléka tartja őt alkalmasnak arra, hogy Németország kancellárja legyen; az SDP választóinak körében ez az arány 62%. Megfigyelők a kampány során az oktatást és a munkahelyteremtést hangsúlyozó Kraft sikerében nem csupán a (tagadhatatlan) balra tolódás jelét látják, de azt is, hogy a választók a Merkel-féle megszorítások és költségvetési szigor helyett más politikát tartanak kívánatosnak: olyant, amely a válság leküzdése érdekében jobban tekintetbe veszi a szociális tényezőket.
Ezt a kancellárnak is szem előtt kell tartania, amikor kedden először találkozik Franciaország új, baloldali elnökével, François Hollande-dal, aki a fiskális EU-paktumnak növekedési paktummal való kiegészítését sürgeti.
A balra tolódás legbiztosabb jele, hogy a legnépesebb német tartományban a magukat polgárinak nevező pártok (amelyek 2009 óta a szövetségi kormánykoalíciót alkotják), tehát a kereszténydemokraták és a liberálisok együttesen alig 35 százalékot szereztek. Mi több: e két párt 2009 óta egyetlen német tartományban sem tudott többséghez jutni (a Saar-vidéken csak a Zöldekkel együtt voltak kormányképesek – ám ez a koalíció alig két év után felbomlott).
A baloldali többség akkor is tény, ha a Kalózpárt besorolásával bajban vannak a németországi megfigyelők. Joachim Paul, a „kalózok” észak-rajna–vesztfáliai listavezetője mindenesetre a ZDF-nek nyilatkozva leszögezte: pártjuk „konstruktív és kritikus” ellenzéke kíván lenni a második Kraft-kormánynak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Látogatottsági adatok