
Semjén Zsolt kormányfőhelyettes és Potápi Árpád államtitkár a Máért ülésén
Fotó: MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és a Magyar Diaszpóra Tanács is a zárónyilatkozatokat a csütörtökön – a koronavírus-járvány miatt online – tartott fórumokon – közölte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a szintén online közvetített sajtótájékoztatón.
2020. november 26., 22:292020. november 26., 22:29
2020. november 26., 22:412020. november 26., 22:41
Semjén Zsolt kiemelte: a magyar politikai életben példátlan módon teljes konszenzus mellett hagyták jóvá a tanácskozásokat lezáró dokumentumokat, azokra az összes határon túli magyar politikai párt és a magyarországi parlamenti pártok is igent mondtak. A tanácskozás hangulatára is a konszenzuskeresés volt a jellemző – jelezte, hozzátéve: a két záródokumentumba az ellenzéki pártok javaslatait is beépítették. Úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy van a magyar politikának még olyan szegmense, ahol ilyen konszenzus van, mint a nemzetpolitikában.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy Romániában december 6-án parlamenti választásokat tartanak. „Létfontosságú, hogy az RMDSZ minél erősebben képviselhesse a magyar érdekeket a bukaresti parlamentben” – mondta a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve, ez akkor lehetséges, ha nemcsak a Romániában, hanem a román állampolgárságú, diaszpórában élő szavazópolgárok is rá voksolnak. Azt kérte a nem Románia területén élő erdélyi magyar, de román állampolgársággal rendelkező szavazóktól, hogy román okmányaikkal – útlevéllel, személyi igazolvánnyal – vegyenek részt a választáson. „Menjenek el a konzulátusra, nagykövetségre és adják le szavazatukat az RMDSZ-re!” – biztatott a kormányfőhelyettes. Szerinte akkor fogja az RMDSZ a magyar értékeket, érdekeket hatékonyan képviselni, ha a szavazóbázis ott áll mögötte.
A zárónyilatkozatokat Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára ismertette. A Máért által elfogadott dokumentumban – utalva a trianoni békediktátum százéves évfordulójára – úgy fogalmaznak: nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírta volna azt a száz évet, amely „mögöttünk, magyarok mögött áll”. „Bebizonyítottuk, hogy összenő, ami összetartozik: a magyar nemzet a szétszakítottság és a huszadik század minden megpróbáltatása ellenére megmaradt és cselekvőn őrzi összetartozásba vetett hitét” – áll a zárónyilatkozatban. Kitértek arra: az elmúlt tíz évben mindent megtettek, hogy a külhoni magyarok közjogilag is újra a magyar nemzet részévé válhassanak. A választójog megadásával a magyarság közösen dönt a nemzet sorsát érintő legfontosabb kérdésekben – idézte a dokumentumot az államtitkár.
A zárónyilatkozatban is felhívták a figyelmet arra is, hogy fontos az erős magyar érdekképviselet; a következő megmérettetés a december 6-i romániai parlamenti választás. „Magyarnak lenni a Kárpát-medencében hátrány helyett újra előny, a magyar név megint méltóvá vált régi nagy híréhez” – összegeztek, és arra buzdítottak minden magyart a Kárpát-medencében, hogy magyar nemzetiségét és magyar anyanyelvét a jövőre több országban is esedékes népszámlálás során „bátran és büszkén” vallja meg. „A magyarság számára vesztes huszadik század után, a huszonegyedik században a közép-európai népekkel együttműködve, egy önbecsülését visszanyert, keresztény-nemzeti értékeit tisztelő és megőrző nemzet tagjaiként úgy határozunk, hogy 2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz” – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentumban.
A diaszpóratanács a zárónyilatkozatban azt hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben közös erővel újraegyesítették a magyar nemzetet. A kedvezményes honosítást kihasználva a diaszpóra polgárai is újra magyar állampolgárokká válthattak. A választójog megadásával pedig a diaszpóra magyarsága is részt tud venni a Magyarországot érintő legfontosabb döntések meghozatalában. „A magyarság immáron világnemzet” – állapították meg, és kitértek arra is: a tanács tagjai aktívan kiállnak a Kárpát-medencei magyarság védelméért. Egyetlen magyar sincs egyedül, éljen akár a Kárpát-medencében, akár a diaszpórában.
A zárónyilatkozat szerint a tanács szintén elfogadta, hogy 2021 a nemzeti újrakezdés éve legyen.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
szóljon hozzá!