Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet a világszervezet New York-i székházában felolvasta a BT nyilatkozatát. Eszerint Phenjan hétfői, második nukleáris robbantásával egyértelműen megsértette az 1718. számú BT-határozatot, amelyet a Biztonsági Tanács a 2006-os első észak-koreai atomkísérlet után fogadott el.
A jogilag kötelező érvényű határozat megtiltotta, hogy Phenjan további nukleáris robbantásokat és rakétakísérleteket végezzen, valamint korlátozott pénzügyi szankciókat és részleges kereskedelmi embargót vezetett be a világtól elszigetelten élő, sztálinista vezetésű távol-keleti ország ellen.
A Biztonsági Tanács nyilatkozatában követelte, hogy Észak-Korea tegyen eleget az 1718. számú, valamint a korábban elfogadott, 1695. számú BT-határozatban foglalt kötelezettségeknek.
A BT tagjai arról is megállapodtak, hogy haladéktalanul megkezdik egy új BT-határozat előkészítését az ügyben.
Több ország, köztük az Egyesült Államok diplomatái a BT-ülést követően reményüket fejezték ki, hogy a készülő határozat nyelvezete „erőteljes” lesz Észak-Koreával szemben. Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet korainak tartotta beszélni arról, hogy további szankciókat vezetnek-e be Phenjan ellen. Takaszu Jukio japán ENSZ-nagykövet mindazonáltal leszögezte: az észak-koreai atomkísérletnek „nagyon világos következményekkel” kell járnia.
Csurkin közölte, hogy Japán nemsokára előterjeszti a határozat tervezetét. Először a BT öt állandó tagországa és Japán szakértői egyeztetnek a szövegről, amelyet ezt követően tárnak a tizenöt tagországból álló Biztonsági Tanács elé.
A rendkívüli BT-ülést Japán kérésére hívták össze. Az ülés előtt a BT állandó tagállamai – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína –, valamint Japán és Dél-Korea diplomatái külön tanácskozást tartottak. Japán jelenleg tagja a BT-nek, Dél-Korea viszont nem. A tanácskozáson elhangzottakról a résztvevők nem nyilatkoztak a sajtónak.
Egy nappal az ENSZ Biztonsági Tanácsában is elítélt kísérleti atomrobbantás és három rövid hatótávolságú rakéta kilövése után Észak-Korea kedden újabb rakétakísérletet hajtott végre – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség szöuli kormányforrásokra hivatkozva.
Most két 130 kilométer hatótávolságú rakétát lőttek ki helyi idő szerint kedd délután egy keleti partvidéki indítóállásból. Az egyik légi, a másik tengeri célpontok ellen használható – írta a Yonhap.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.