Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet a világszervezet New York-i székházában felolvasta a BT nyilatkozatát. Eszerint Phenjan hétfői, második nukleáris robbantásával egyértelműen megsértette az 1718. számú BT-határozatot, amelyet a Biztonsági Tanács a 2006-os első észak-koreai atomkísérlet után fogadott el.
A jogilag kötelező érvényű határozat megtiltotta, hogy Phenjan további nukleáris robbantásokat és rakétakísérleteket végezzen, valamint korlátozott pénzügyi szankciókat és részleges kereskedelmi embargót vezetett be a világtól elszigetelten élő, sztálinista vezetésű távol-keleti ország ellen.
A Biztonsági Tanács nyilatkozatában követelte, hogy Észak-Korea tegyen eleget az 1718. számú, valamint a korábban elfogadott, 1695. számú BT-határozatban foglalt kötelezettségeknek.
A BT tagjai arról is megállapodtak, hogy haladéktalanul megkezdik egy új BT-határozat előkészítését az ügyben.
Több ország, köztük az Egyesült Államok diplomatái a BT-ülést követően reményüket fejezték ki, hogy a készülő határozat nyelvezete „erőteljes” lesz Észak-Koreával szemben. Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet korainak tartotta beszélni arról, hogy további szankciókat vezetnek-e be Phenjan ellen. Takaszu Jukio japán ENSZ-nagykövet mindazonáltal leszögezte: az észak-koreai atomkísérletnek „nagyon világos következményekkel” kell járnia.
Csurkin közölte, hogy Japán nemsokára előterjeszti a határozat tervezetét. Először a BT öt állandó tagországa és Japán szakértői egyeztetnek a szövegről, amelyet ezt követően tárnak a tizenöt tagországból álló Biztonsági Tanács elé.
A rendkívüli BT-ülést Japán kérésére hívták össze. Az ülés előtt a BT állandó tagállamai – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína –, valamint Japán és Dél-Korea diplomatái külön tanácskozást tartottak. Japán jelenleg tagja a BT-nek, Dél-Korea viszont nem. A tanácskozáson elhangzottakról a résztvevők nem nyilatkoztak a sajtónak.
Egy nappal az ENSZ Biztonsági Tanácsában is elítélt kísérleti atomrobbantás és három rövid hatótávolságú rakéta kilövése után Észak-Korea kedden újabb rakétakísérletet hajtott végre – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség szöuli kormányforrásokra hivatkozva.
Most két 130 kilométer hatótávolságú rakétát lőttek ki helyi idő szerint kedd délután egy keleti partvidéki indítóállásból. Az egyik légi, a másik tengeri célpontok ellen használható – írta a Yonhap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Látogatottsági adatok