Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet a világszervezet New York-i székházában felolvasta a BT nyilatkozatát. Eszerint Phenjan hétfői, második nukleáris robbantásával egyértelműen megsértette az 1718. számú BT-határozatot, amelyet a Biztonsági Tanács a 2006-os első észak-koreai atomkísérlet után fogadott el.
A jogilag kötelező érvényű határozat megtiltotta, hogy Phenjan további nukleáris robbantásokat és rakétakísérleteket végezzen, valamint korlátozott pénzügyi szankciókat és részleges kereskedelmi embargót vezetett be a világtól elszigetelten élő, sztálinista vezetésű távol-keleti ország ellen.
A Biztonsági Tanács nyilatkozatában követelte, hogy Észak-Korea tegyen eleget az 1718. számú, valamint a korábban elfogadott, 1695. számú BT-határozatban foglalt kötelezettségeknek.
A BT tagjai arról is megállapodtak, hogy haladéktalanul megkezdik egy új BT-határozat előkészítését az ügyben.
Több ország, köztük az Egyesült Államok diplomatái a BT-ülést követően reményüket fejezték ki, hogy a készülő határozat nyelvezete „erőteljes” lesz Észak-Koreával szemben. Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet korainak tartotta beszélni arról, hogy további szankciókat vezetnek-e be Phenjan ellen. Takaszu Jukio japán ENSZ-nagykövet mindazonáltal leszögezte: az észak-koreai atomkísérletnek „nagyon világos következményekkel” kell járnia.
Csurkin közölte, hogy Japán nemsokára előterjeszti a határozat tervezetét. Először a BT öt állandó tagországa és Japán szakértői egyeztetnek a szövegről, amelyet ezt követően tárnak a tizenöt tagországból álló Biztonsági Tanács elé.
A rendkívüli BT-ülést Japán kérésére hívták össze. Az ülés előtt a BT állandó tagállamai – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína –, valamint Japán és Dél-Korea diplomatái külön tanácskozást tartottak. Japán jelenleg tagja a BT-nek, Dél-Korea viszont nem. A tanácskozáson elhangzottakról a résztvevők nem nyilatkoztak a sajtónak.
Egy nappal az ENSZ Biztonsági Tanácsában is elítélt kísérleti atomrobbantás és három rövid hatótávolságú rakéta kilövése után Észak-Korea kedden újabb rakétakísérletet hajtott végre – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség szöuli kormányforrásokra hivatkozva.
Most két 130 kilométer hatótávolságú rakétát lőttek ki helyi idő szerint kedd délután egy keleti partvidéki indítóállásból. Az egyik légi, a másik tengeri célpontok ellen használható – írta a Yonhap.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.