Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet a világszervezet New York-i székházában felolvasta a BT nyilatkozatát. Eszerint Phenjan hétfői, második nukleáris robbantásával egyértelműen megsértette az 1718. számú BT-határozatot, amelyet a Biztonsági Tanács a 2006-os első észak-koreai atomkísérlet után fogadott el.
A jogilag kötelező érvényű határozat megtiltotta, hogy Phenjan további nukleáris robbantásokat és rakétakísérleteket végezzen, valamint korlátozott pénzügyi szankciókat és részleges kereskedelmi embargót vezetett be a világtól elszigetelten élő, sztálinista vezetésű távol-keleti ország ellen.
A Biztonsági Tanács nyilatkozatában követelte, hogy Észak-Korea tegyen eleget az 1718. számú, valamint a korábban elfogadott, 1695. számú BT-határozatban foglalt kötelezettségeknek.
A BT tagjai arról is megállapodtak, hogy haladéktalanul megkezdik egy új BT-határozat előkészítését az ügyben.
Több ország, köztük az Egyesült Államok diplomatái a BT-ülést követően reményüket fejezték ki, hogy a készülő határozat nyelvezete „erőteljes” lesz Észak-Koreával szemben. Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet korainak tartotta beszélni arról, hogy további szankciókat vezetnek-e be Phenjan ellen. Takaszu Jukio japán ENSZ-nagykövet mindazonáltal leszögezte: az észak-koreai atomkísérletnek „nagyon világos következményekkel” kell járnia.
Csurkin közölte, hogy Japán nemsokára előterjeszti a határozat tervezetét. Először a BT öt állandó tagországa és Japán szakértői egyeztetnek a szövegről, amelyet ezt követően tárnak a tizenöt tagországból álló Biztonsági Tanács elé.
A rendkívüli BT-ülést Japán kérésére hívták össze. Az ülés előtt a BT állandó tagállamai – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína –, valamint Japán és Dél-Korea diplomatái külön tanácskozást tartottak. Japán jelenleg tagja a BT-nek, Dél-Korea viszont nem. A tanácskozáson elhangzottakról a résztvevők nem nyilatkoztak a sajtónak.
Egy nappal az ENSZ Biztonsági Tanácsában is elítélt kísérleti atomrobbantás és három rövid hatótávolságú rakéta kilövése után Észak-Korea kedden újabb rakétakísérletet hajtott végre – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség szöuli kormányforrásokra hivatkozva.
Most két 130 kilométer hatótávolságú rakétát lőttek ki helyi idő szerint kedd délután egy keleti partvidéki indítóállásból. Az egyik légi, a másik tengeri célpontok ellen használható – írta a Yonhap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Látogatottsági adatok