Az EB elhárította a szlovákiai Sólyom-látogatás kapcsán megfogalmazott magyar beadványt

Az EU legfőbb végrehajtó testülete szerint az említett jogforrások „szövegéből, összefüggéseiből, valamint céljából következik, hogy a szabad mozgás joga kizárólag magánjogi jogalanyként, nem pedig egy tagállam vagy egy harmadik ország államfőjeként illeti meg a polgárokat”.

Az államfőkre a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak - szögezte le a brüsszeli bizottság, hozzátéve: az uniós intézmények nem rendelkeznek hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy a tagállamok közötti kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi normákat módosítsák.

Szlovákia 2009. augusztus 21-én megtagadta, hogy Magyarország elnöke szlovák területre lépjen. Magyarország ezért kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Szlovákiával szemben. Budapest szerint Pozsony megszegte az európai uniós jog rendelkezéseit - nevezetesen az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelvet.

Az eredeti magyar kérés az volt, hogy a brüsszeli végrehajtó testület indítson Szlovákia ellen kötelességszegési eljárást. A bizottság válasza azonban akkor az volt, hogy az adott körülmények között nincs lehetősége ilyen eljárást indítani, mivel az egyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban teendő hivatalos látogatására nem vonatkoznak az uniós jog rendelkezései. A bizottság szerint a tagállamok kizárólagos joga az őket érintő kétoldalú diplomáciai kapcsolatok irányítása.

Ezután kezdeményezte hivatalosan maga a magyar kormány a Szlovákia elleni eljárást, ez volt ugyanis az előfeltétele annak, hogy az esetleges - és most hivatalosan is megérkezett - bizottsági elutasítás nyomán Magyarország keresetet nyújthasson be Szlovákia ellen a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál. Az uniós eljárásrend értelmében ugyanis mielőtt egy tagállam keresetet nyújt be egy másik tagállam ellen az Európai Bírósághoz, a bizottság indoklással ellátott véleményt ad ki.

Mostani állásfoglalásában az Európai Bizottság emlékeztetett: Sólyom László azzal a céllal kívánt volna ellátogatni Szlovákiába, hogy részt vegyen az első magyar király és védőszent, Szent István szobrának avatóünnepségén, amelyet egy révkomáromi magánegyesület szervezett.

„A szlovák hatóságok úgy értékelték, hogy az elnök látogatásának időpontja, amely Csehszlovákia Varsói Szerződés általi megszállásának 41. évfordulójára esett, közbiztonsági kockázatot jelentett. Ezért úgy döntöttek, hogy a 2004/38/EK irányelvre való hivatkozással nem engedik be az elnököt az ország területére” - olvasható a bizottsági tájékoztatásban.

Az említett irányelv - a szlovák hivatkozási alap - a közrend, a közbiztonság és közegészségügy veszélyeztetése esetén lehetőséget ad a személyek szabad mozgásának korlátozására. A beutazás megtagadása tehát az irányelv egyik specifikus előírására hivatkozott, míg a magyar kifogás az irányelv főszabályán alapult, és vitatta azt, hogy a specifikus kivételszabály - így a közrendre való hivatkozás - alkalmazható lett volna.

Az Európai Bizottság nem minősítette, nem értékelte ennek a szlovák hivatkozási alapnak a megalapozottságát, ám azzal, hogy Brüsszel szerint a szóban forgó irányelv összességében nem vonatkozik az államfőkre, értelemszerűen az ugyanezen irányelv elutasító kivételszabályára való szlovák hivatkozás jogalapját is tagadta.

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője úgy nyilatkozott, hogy nem lehet egyetérteni az Európai Bizottság állásfoglalásával. Meggyőződése szerint nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy az uniós jog alapján az államfőre nem vonatkozik a személyek szabad mozgásának lehetősége.

Szerint „az Orbán-kormánynak most fel van adva a lecke”, és indokolt, hogy Magyarország az Európai Bírósághoz forduljon. A szocialista politikus  hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetközi jogászoknak össze kell ülniük, és nagyon alaposan meg kell vitatniuk a kérdést, elő kell készíteniük a magyar fellépést.

Tabajdinak ugyanis - mint mondta - vannak bizonyos aggályai a bírósági utat illetően: szerinte elképzelhető, hogy Magyarországot „bajkeverőként” állíthatják be most, az állampolgársági és a nemzeti összetartozásról szóló törvény elfogadása után. Azt mondta, hogy az állampolgársági törvénymódosítással szemben ugyan nem lehet sok mindent felhozni, de annak elfogadása nem volt előkészítve, a nemzeti összetartozásról szóló törvény pedig tartalmában is vitatható.