Fotó: MTI
2009. augusztus 21., 08:492009. augusztus 21., 08:49
Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állam és a magyarság határai soha nem estek egybe, a magyar államnak kezdettől fogva más nemzetek is részei voltak, és részei ma is, a magyarság egy része pedig – nem egyszer a nagyobbik hányada – a magyar állam határain kívül élt.
Az államhatár a magyar nemzetnek, ennek a nyelvében, kultúrájában, történelmi tudatában és azonosságérzetében egységes népnek az összetartozás-érzését soha nem törte meg, az állampolgárságtól és a lakhely szerinti országtól függetlenül beszélünk a kulturális értelemben vett magyar nemzetről – mondta, hozzátéve: ezt a magyar nemzetet megőrizni, gyarapítani, egységét erősíteni Szent István örökségéből adódó kötelességünk. Ennek az egységnek a szolgálata elnökségének egyik fő törekvése – mutatott rá.
Úgy fogalmazott: a magyar nemzetnek „olyan szerencséje volt, hogy István óta mindig létezett saját állama, amely a nemzet többi részéért is fel tudott lépni”, ez ma a köztársaság alkotmányban előírt kötelessége, amelyet a kornak megfelelően kell gyakorolnia. „Bárcsak meghallanák és megszívlelnék István király intelmét a soknyelvű és sokszokású országról a szomszédos fiatal nemzetállamok” – mondta az államfő, hozzátéve: amíg ez nem történik meg, „igénybe kell vennünk a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi jog minden kisebbségvédő eszközét nemzettársaink és a saját érdekünkben”.
A köztársasági elnök szerint ezért kell Magyarországnak fellépnie az anyanyelv használatát korlátozó szlovák nyelvtörvény ellen, a magyar iskolákat ellehetetlenítő ukrán politika ellen, az erdélyi magyar tisztviselők elbocsátása ellen, s kell támogatnia a Vajdaság autonóm statútumának elfogadását. Az államfő szerint Magyarországnak minden alapja megvan arra, hogy szorgalmazza: az Európai Unió tűzze napirendre az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését, erre a közelgő soros uniós elnökséget is fel kell használni.
Sólyom felhívta a figyelmet arra: az Európai Uniónak „az államok, a politikai nemzetek mellett, a régiók és az etnikai-nyelvi-kulturális közösségek, vagyis a kulturális nemzetek uniójává is kell válnia”, ehhez azonban „mind itthon, mind a magyarok között, mind a szomszédos nemzetekben és államokban, mind Európában szemléletváltásra van szükség”, a valódi változáshoz pedig „nekünk is meg kell változnunk”. Az államfő a szemléletváltás szükségességével kapcsolatban két példát emelt ki. Közölte: „ha felmérjük a jelenleg nyolc ország területén őshonosként élő magyar nemzet helyzetét, nem folytatható a trianoni veszteség állandó önmagában vett felemlegetése”, ehelyett a tanulságokat levonva és a mai helyzetet ismerve a jövő felé kell fordulni. De nem folytatható a nemzeti probléma negligálása sem, és nem ismétlődhet meg a testvérek megtagadása.
A nemzeti ünnep egyébként a szokásos forgatókönyv szerint zajlott: közjogi méltóságok jelenlétében, a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött a Kossuth téren. Az utóbbi években szintén megszokottá vált módon a rendőrség kordonokat állított fel a Kossuth tér környékén, a Vértanúk terét körbezárták, és szintén elzárták a Szalay utcát is. Bejutni a Kossuth térre csak az Alkotmány utcáról lehetett. Az Alkotmány és a Honvéd utca sarkán detektoros kapukat állítottak fel, és csak szigorú ruházat- és táskaátvizsgálás után lehetett a térre menni. Délután állami kitüntetéseket adtak át. Az államfő, a miniszterelnök előterjesztésére, a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozta Németh Miklós volt miniszterelnöknek és Tölgyessy Péter alkotmányjogásznak.
Sólyom László ünnepi beszédében kiemelte: a nagykereszt olyan embereket is megillet, akik a rendszerváltás folyamatában szereztek érdemeket, ők akkor is elismerést érdemelnek, hogy ha a rendszerváltásnak különféle értelmezései vannak. A nap folyamán országszerte ünnepségeket rendeztek, Budapesten légi- és haditechnikai bemutatót is rendeztek, a pesti belvárosban megtartották a Szent Jobb-körmenetet, este pedig a hagyományos tűzijátékra várták az érdeklődőket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok