
Trump békejavaslata szerint a kijevi vezetőknek jelentős területi engedményeket kell tenniük
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az Egyesült Államok és Európa egy négypilléres békemegállapodáson dolgozik, amely véget vethetne az orosz–ukrán háborúnak, de mindkét féltől komoly engedményeket követelne. A Foreign Policy amerikai külpolitikai folyóirat és hírportál értesülései szerint Ukrajna biztonsági garanciákat és újjáépítési támogatást kapna, Oroszország pedig gazdasági előnyökhöz jutna, miközben a jelenlegi frontvonalak mentén befagyasztanák a területi helyzetet egy békemegállapodás esetén.
2026. október 18., 16:142026. október 18., 16:14
Donald Trump amerikai elnök Ukrajnával és Volodimir Zelenszkijjel szembeni legutóbbi fenyegető kijelentései mögött egy jóval átfogóbb diplomáciai kezdeményezés húzódhat meg. A Foreign Policy amerikai külpolitikai folyóirat elemzése szerint Washington és az európai szövetségesek fokozatosan közelednek egy közös békejavaslat kidolgozásához, amely nemcsak a fegyveres konfliktus lezárását, hanem a háború utáni európai biztonsági és gazdasági viszonyok átrendezését is célozza.
Olyan szélesebb gazdasági és biztonsági csomagot kell felkínálni, amely mind Ukrajna, mind Oroszország számára kézzelfogható előnyöket tartalmaz. Egy, a tárgyalások részleteit ismerő amerikai tisztviselő szerint a cél az, hogy mindkét fél világosabban lássa, milyen lehetőségeket kínálna számára a háború utáni rendezés, és ezért hajlandó legyen engedményeket tenni.
A diplomáciai kezdeményezés részleteiről a múlt héten tartottak hatórás egyeztetést a floridai Hallandale Beachen, Steve Witkoff amerikai elnöki megbízott Shell Bay Golf Clubjában.
A találkozót Donald Trump két bizalmasa, Jared Kushner és Steve Witkoff szervezte. Az amerikai és ukrán tárgyalódelegáció mellett Nagy-Britannia, Franciaország és Németország képviselői is részt vettek az egyeztetésen.
A Foreign Policy szerint az amerikai kezdeményezés folytatásának egyik első feltétele az lenne, hogy Ukrajna és Oroszország kölcsönösen beszüntesse egymás olajfinomítóinak támadását. Ez azonban a két ország számára nem azonos súlyú engedményt jelentene. Oroszország már korábban súlyosan megrongálta Ukrajna legnagyobb olajfinomítóját, miközben az ukrán hadsereg oroszországi finomítók elleni csapásai komoly nyomást gyakorolnak Moszkva gazdaságára. Egy európai diplomata szerint ezek a támadások jelentősen megerősítették Zelenszkij tárgyalási pozícióját. Leállításuk ezért az ukrán elnök számára fontos ütőkártya feladását jelentené.
A készülő békecsomag négy alapvető elemből állna. Az első Ukrajna újjáépítésének finanszírozása. A Világbank és a BlackRock befektetési társaság olyan pénzügyi keretrendszer kialakításában venne részt, amely fedezetet biztosítana a háborúban elpusztított települések helyreállítására, az elesett és megsebesült katonák családjainak támogatására, valamint az ukrán gazdaság talpra állítására.
A második pillért a biztonsági garanciák jelentenék.
Ukrajna az Egyesült Államoktól és európai országoktól arra kapna ígéretet, hogy egy újabb orosz támadás esetén katonai segítséget nyújtanak számára.
A javaslat azonban nem feltétlenül jelentene NATO-tagságot Ukrajna számára, hanem egy külön megállapodás keretében biztosítana katonai védelmet.
A harmadik pillér az energetikai és gazdasági együttműködés újjászervezése lenne. Az elképzelések között szerepel egy olyan kőolaj- és földgázvezeték létrehozása vagy működtetése, amely Oroszországból Európába szállítana energiahordozókat, a bevételeken pedig Moszkva és Kijev osztozna.
Az amerikai tárgyalásokhoz közel álló forrás szerint ez jelentősen csökkenthetné Európa energiaköltségeit, miközben Oroszország hosszú távú hozzáférést kapna az európai energiapiacokhoz.
Ez Moszkva számára komoly gazdasági ösztönző lehetne, ugyanakkor az európai országok részéről érzékeny politikai döntéseket követelne, hiszen az orosz energiafüggőség csökkentése a háború kezdete óta az Európai Unió egyik kiemelt célja.
A legnehezebb kérdés: kié maradnak az elfoglalt ukrán területek? A negyedik, egyben legvitatottabb elem a területi rendezés lenne. A Foreign Policy értesülései szerint a békecsomag a megállapodás hatálybalépésekor fennálló frontvonalak mentén rendelne el tűzszünetet.
Ez azt jelentené, hogy Oroszország megtarthatná az addig katonai ellenőrzése alatt álló ukrán területeket, köztük a Donbász jelentős részét. A megoldás Ukrajna számára rendkívül fájdalmas kompromisszumot jelentene, hiszen területeinek egy része továbbra is orosz ellenőrzés alatt maradna. A javaslat ismertetése ugyanakkor nem tisztázza, hogy ez pusztán a tényleges katonai ellenőrzés ideiglenes elfogadását vagy az orosz területi igények jogi elismerését jelentené-e.
Bár az európai vezetők kedvezőtlenül fogadták Trump október 9-én bejelentett, Oroszországgal kötött dízelüzemanyag-szállítási megállapodását, a Foreign Policy szerint továbbra is támogatják a Kushner és Witkoff által irányított diplomáciai egyeztetések folytatását. A lapnak nyilatkozó európai diplomata azonban kétségbe vonta, hogy Vlagyimir Putyin valóban érdekelt lenne a háború lezárásában. A diplomata szerint az orosz elnök nem egyszerűen fegyverszünetet szeretne, hanem katonai győzelmet akar elérni.
A Foreign Policy elemzése arra is figyelmeztet, hogy a Moszkvával kötött, az Oroszország elleni szankciókat gyengítő gazdasági megállapodások akár meg is könnyíthetik a Kreml számára a háború folytatását.
A készülő amerikai–európai béketerv legnagyobb bizonytalansága ezért nem pusztán az, hogy Ukrajna milyen területi engedményeket lenne hajlandó elfogadni, hanem az is, hogy Oroszország számára elegendő ösztönzőt jelentenének-e a felkínált gazdasági és biztonsági előnyök. Egyelőre tehát tárgyalási elképzelésekről, nem pedig elfogadott békemegállapodásról van szó.
A Foreign Policy (FP) 1970-ben alapított, washingtoni székhelyű amerikai külpolitikai folyóirat és hírportál. Elsősorban nemzetközi politikával, diplomáciával, biztonságpolitikával, háborús konfliktusokkal és világgazdasági kérdésekkel foglalkozik. Elemzéseiben újságírók, külpolitikai szakértők, kutatók és volt kormányzati tisztviselők is megszólalnak. A lap saját meghatározása szerint pártpolitikailag független, célja a nemzetközi folyamatokról folytatott megalapozott vita elősegítése.

Ukrajna készen áll a méltóságteljes békére Oroszországgal – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután Donald Trump amerikai elnök különmegbízottaival, Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel egyeztetett a békefolyamat lehetőségéről.
Százezrek vonultak utcára Franciaországban a megélhetési költségek emelkedése ellen, a tömegtüntetéseket azonban több nagyvárosban súlyos zavargások, gyújtogatások és fosztogatások kísérték.
Gyártó- és raktárépületek sérültek meg a dél-oroszországi rosztovi régiót ért ukrán dróntámadás következtében pénteken, míg az oroszok ukrajnai infrastrukturális létesítményeket bombáztak.
A XIV. Leó pápán elvégzett rutinvizsgálatok eredményei megfelelnek az előírtnak, a mellkasröntgen a megoperált tüdő jó ütemű felépülését mutatja – közölték az egyházfőt követő orvoscsoport vezetői csütörtökön.
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
szóljon hozzá!