
Miközben a többségében oroszok lakta Krím félszigeten az Ukrajnától való elszakadásról, illetve az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló vasárnapi népszavazásra készülnek, az ukrán parlament az ENSZ-hez fordult csütörtökön azzal a kéréssel, hogy haladéktalanul foglalkozzon a Krímben kialakult helyzettel, mert Oroszország durván megsérti a nemzetközi jog alapvető, az ENSZ-alapokmány által rögzített elveit.
2014. március 13., 17:142014. március 13., 17:14
Törvényt fogadtak el Kijevben a Nemzeti Gárda újbóli létrehozásáról is. A törvényhozás által elfogadott határozat azzal indokolja az ENSZ-hez intézett kérést, hogy az ukrán hatóságok és a hadsereg visszafogottsága, illetve a békés rendezésre irányuló erőfeszítések ellenére a Krímben gyorsan romlik a helyzet az orosz fegyveres erők és az orosz fekete-tengeri flotta fellépése miatt.
A krími beavatkozás miatt egyébként máris „bűnhődik” Oroszország: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) bejelentette, felfüggeszti Oroszországgal a csatlakozási tárgyalásokat, Ukrajnával viszont meg kívánja erősíteni a kapcsolatait. Ezt csütörtökön közölte a párizsi székhelyű szervezet.
Orosz képviselő: csapatokat küldtünk a Krímbe
Az orosz duma egyik fontos képviselője korábban, szerdán kimondta, hogy Moszkva csapatokat küldött a Krímbe, hogy a térség Oroszországhoz csatolásáról kiírt népszavazás idején védelmet biztosítsanak egy esetleges ukrán „fegyveres agresszióval” szemben.
A kijelentés ellentmondani látszik Vlagyimir Putyin elnök és más orosz tisztségviselők azon állításának, hogy az ukrán hadsereg krími létesítményeit az elmúlt tíz napban blokád alá vevő fegyveresek a helyi „önvédelmi erők\" tagjai. „Vannak bizonyos katonai egységek ott, amelyek harcállásokat foglaltak el egy Kijev által indított fegyveres agresszió esetére. (...) Ez nem egy nagyszabású hadművelet” – fejtegette az Eho Moszkvi rádiónak Leonyid Szluckij, a duma FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnöke.
Obama: elutasítjuk a krími népszavazás tervét
Az Egyesült Államok teljes mértékben elutasítja a krími népszavazás tervét – jelentette ki szerdán Barack Obama amerikai elnök, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel.
Obama elnök reményét fejezte ki, hogy a diplomáciai erőfeszítések le tudják állítani a terület Oroszországhoz való csatlakozásáról kiírt referendumot és annak újragondolásához vezetnek. Előrebocsátotta, hogy Washington nem fogja elismerni a referendum eredményét.
Az elnök rámutatott, hogy az Egyesült Államok és a világ kénytelen lesz megfizettetni Oroszországgal annak az árát, ha nem változtat ukrajnai politikáján és megsérti a nemzetközi jogot. Hangsúlyozta, hogy Washington ki fog állni Ukrajna mellett. Jacenyuk miniszterelnök Obama oldalán ülve kijelentette, hogy Ukrajna sohasem adja meg magát a területéért vívott harcban.
Angela Merkel német kancellár csütörtökön a Bundestagban azt mondta: Moszkva kihasználja Ukrajna gyengeségét, és az erősebb jogát szegezi szembe a jog erejével, de saját magának árt, ha nem változtat politikáján.
Merkel a német törvényhozás alsóházában mondott beszédében hangsúlyozta: az orosz vezetés visszatért a 19. és a 20. század hatalmi politikájához, és csak saját érdekeit érvényesíti, amivel megsérti Ukrajna területi egységét és veszélyezteti a nemzetközi stabilitást. Ezért egységesen és határozottan fel kell lépni Oroszország ellen, a fegyveres erő alkalmazása azonban szóba sem jöhet – jelentette ki a német kancellár.
Csütörtökön az Európai Parlament is határozatot fogadott el, amelyben leszögezi: Oroszországnak azonnal vissza kell vonnia csapatait Ukrajna területéről. A határozat agressziónak minősíti a krími orosz inváziót, kimondja, hogy az ellentétes a nemzetközi joggal. Emellett törvénytelennek nyilvánítja a vasárnap tartandó népszavazást, és figyelmeztet, hogy Oroszország lépései fenyegetik az Európai Unió biztonságát.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
szóljon hozzá!