
Miközben a többségében oroszok lakta Krím félszigeten az Ukrajnától való elszakadásról, illetve az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló vasárnapi népszavazásra készülnek, az ukrán parlament az ENSZ-hez fordult csütörtökön azzal a kéréssel, hogy haladéktalanul foglalkozzon a Krímben kialakult helyzettel, mert Oroszország durván megsérti a nemzetközi jog alapvető, az ENSZ-alapokmány által rögzített elveit.
2014. március 13., 17:142014. március 13., 17:14
Törvényt fogadtak el Kijevben a Nemzeti Gárda újbóli létrehozásáról is. A törvényhozás által elfogadott határozat azzal indokolja az ENSZ-hez intézett kérést, hogy az ukrán hatóságok és a hadsereg visszafogottsága, illetve a békés rendezésre irányuló erőfeszítések ellenére a Krímben gyorsan romlik a helyzet az orosz fegyveres erők és az orosz fekete-tengeri flotta fellépése miatt.
A krími beavatkozás miatt egyébként máris „bűnhődik” Oroszország: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) bejelentette, felfüggeszti Oroszországgal a csatlakozási tárgyalásokat, Ukrajnával viszont meg kívánja erősíteni a kapcsolatait. Ezt csütörtökön közölte a párizsi székhelyű szervezet.
Orosz képviselő: csapatokat küldtünk a Krímbe
Az orosz duma egyik fontos képviselője korábban, szerdán kimondta, hogy Moszkva csapatokat küldött a Krímbe, hogy a térség Oroszországhoz csatolásáról kiírt népszavazás idején védelmet biztosítsanak egy esetleges ukrán „fegyveres agresszióval” szemben.
A kijelentés ellentmondani látszik Vlagyimir Putyin elnök és más orosz tisztségviselők azon állításának, hogy az ukrán hadsereg krími létesítményeit az elmúlt tíz napban blokád alá vevő fegyveresek a helyi „önvédelmi erők\" tagjai. „Vannak bizonyos katonai egységek ott, amelyek harcállásokat foglaltak el egy Kijev által indított fegyveres agresszió esetére. (...) Ez nem egy nagyszabású hadművelet” – fejtegette az Eho Moszkvi rádiónak Leonyid Szluckij, a duma FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnöke.
Obama: elutasítjuk a krími népszavazás tervét
Az Egyesült Államok teljes mértékben elutasítja a krími népszavazás tervét – jelentette ki szerdán Barack Obama amerikai elnök, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel.
Obama elnök reményét fejezte ki, hogy a diplomáciai erőfeszítések le tudják állítani a terület Oroszországhoz való csatlakozásáról kiírt referendumot és annak újragondolásához vezetnek. Előrebocsátotta, hogy Washington nem fogja elismerni a referendum eredményét.
Az elnök rámutatott, hogy az Egyesült Államok és a világ kénytelen lesz megfizettetni Oroszországgal annak az árát, ha nem változtat ukrajnai politikáján és megsérti a nemzetközi jogot. Hangsúlyozta, hogy Washington ki fog állni Ukrajna mellett. Jacenyuk miniszterelnök Obama oldalán ülve kijelentette, hogy Ukrajna sohasem adja meg magát a területéért vívott harcban.
Angela Merkel német kancellár csütörtökön a Bundestagban azt mondta: Moszkva kihasználja Ukrajna gyengeségét, és az erősebb jogát szegezi szembe a jog erejével, de saját magának árt, ha nem változtat politikáján.
Merkel a német törvényhozás alsóházában mondott beszédében hangsúlyozta: az orosz vezetés visszatért a 19. és a 20. század hatalmi politikájához, és csak saját érdekeit érvényesíti, amivel megsérti Ukrajna területi egységét és veszélyezteti a nemzetközi stabilitást. Ezért egységesen és határozottan fel kell lépni Oroszország ellen, a fegyveres erő alkalmazása azonban szóba sem jöhet – jelentette ki a német kancellár.
Csütörtökön az Európai Parlament is határozatot fogadott el, amelyben leszögezi: Oroszországnak azonnal vissza kell vonnia csapatait Ukrajna területéről. A határozat agressziónak minősíti a krími orosz inváziót, kimondja, hogy az ellentétes a nemzetközi joggal. Emellett törvénytelennek nyilvánítja a vasárnap tartandó népszavazást, és figyelmeztet, hogy Oroszország lépései fenyegetik az Európai Unió biztonságát.
Agyrázkódással került kórházba egy 49 éves ukrán férfi, aki a Dnyeszter folyón átúszva próbált eljutni a Moldovai Köztársaságba, miközben az őt motorcsónakkal üldöző ukrán határőrök a beszámolók szerint evezőkkel ütlegelték.
A Fidesz-KDNP felszámolására tett kísérletnek tartja az előző kormány tagjaival szemben indult büntetőjogi eljárásokat Orbán Viktor. Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon keményen bírálta a Fidesz elnökének vasárnapi lakiteleki megnyilatkozását.
Az Egyesült Államok és Európa egy négypilléres békemegállapodáson dolgozik, amely véget vethetne az orosz–ukrán háborúnak, de mindkét féltől komoly engedményeket követelne.
Százezrek vonultak utcára Franciaországban a megélhetési költségek emelkedése ellen, a tömegtüntetéseket azonban több nagyvárosban súlyos zavargások, gyújtogatások és fosztogatások kísérték.
Gyártó- és raktárépületek sérültek meg a dél-oroszországi rosztovi régiót ért ukrán dróntámadás következtében pénteken, míg az oroszok ukrajnai infrastrukturális létesítményeket bombáztak.
A XIV. Leó pápán elvégzett rutinvizsgálatok eredményei megfelelnek az előírtnak, a mellkasröntgen a megoperált tüdő jó ütemű felépülését mutatja – közölték az egyházfőt követő orvoscsoport vezetői csütörtökön.
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
szóljon hozzá!