
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter
Fotó: Mfa.gov.ua
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter kijelentette pénteken, hogy Magyarország az ukrán parlament által csütörtökön elfogadott nyelvtörvényt bírálva szándékosan élezi a viszonyt Ukrajnával.
2019. április 26., 22:212019. április 26., 22:21
2019. április 26., 22:222019. április 26., 22:22
„Úgy gondolom, hogy magyar partnereink szándékosan a konfrontációt választották” – jelentette ki egy kijevi sajtótájékoztatón az ukrán miniszter a Jevropejszka Pravda hírportál szerint. Hozzátette, hogy beszélni kíván erről Szijjártó Péter külügyminiszterrel Brüsszelben, a NATO keleti partnerségi programjának két hét múlva esedékes miniszteri szintű értekezletén.
Klimkin megjegyezte, hogy minden további lépést a törvény teljesítésében az ukrán kormány fog meghatározni. Kiemelte, hogy most nyilvános munkának kell kezdődnie arról, miként hajtják végre a jogszabályt. A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajnában külön törvényt kell még elfogadni a kisebbségi nyelvhasználatról.
„Segítenünk kell állampolgárainkat. Nem akarjuk, hogy a magyarok vagy a románok kevésbé magyarok vagy románok legyenek. Ők a mi politikai nemzetünkhöz tartoznak, joguk van az anyanyelvi oktatáshoz, de egyben lehetőséget is kell kapniuk arra, hogy valódi esélyük legyen megtanulni ukránul” – fejtette ki Klimkin.
Az ukrán parlament csütörtökön az elégséges 226 szavazatot bőven meghaladó, 278 képviselő támogatásával fogadta el a nyelvtörvényként emlegetett, az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a közmédiának nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte a nyelvtörvényt, amely szavai szerint Petro Porosenko távozófélben lévő ukrán elnök szellemiségét idézi, aki magyarellenes politikát folytatott.
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
szóljon hozzá!