
Fotó: Facebook/Минобороны России
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke az ARD német csatornának adott, vasárnap közzétett interjúban.
2024. április 08., 10:332024. április 08., 10:33
Budanov szerint egy esetleges orosz offenzíva a Donyecki területen lévő kulcsfontosságú célpontokat célozhatja meg.
– mondta Budanov az ARD-nek.
Az utóbbi időben az orosz csapatok a Donyecki területen található Csasziv Jar közelében összpontosítják erőfeszítéseiket, amely Donyeck várostól mintegy 70 kilométerre északnyugatra, a megszállt Bahmutól pedig mintegy 10 kilométerre nyugatra fekszik.
Az ukrán hadsereg szerint Oroszország a város elfoglalását döntő mérföldkőnek tekinti a további nyugati irányú előrenyomuláshoz Kosztyantinivka, Kramatorszk és Szlovjanszk felé.
Az interjú során
hozzátéve, hogy Ukrajnának sürgősen szüksége van „további nagy mennyiségű tüzérségi rendszerekre, további nagy mennyiségű lőszerre”. Budanov megismételte továbbá Ukrajna kérését, hogy Németország szállítson Taurus rakétákat.
Budanov megjegyzései Volodimir Zelenszkij elnök március 28-i értékelését idézték, miszerint május végén vagy júniusban újabb nagyobb orosz offenzívára kerülhet sor.
A NATO hírszerzési adatai vitatják Ukrajna állításait egy újabb offenzíváról, ehelyett arra utalnak, hogy Oroszország valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát a közeljövőben további nagyszabású mozgósítás nélkül – mondta egy NATO-tisztviselő április 4-én névtelenséget kérve a European Pravdának.
– ezt a jelentést az ukrán hadsereg egy orosz „pszichológiai hadviselés” részeként utasította el.
A Harkiv elleni fokozott támadások ellenére Zelenszkij szerint a város felkészült egy esetleges orosz offenzívára, hozzátéve, hogy az oroszok nem titkolják, hogy Harkiv kívánatos célpont.
Eközben
Trump többször is azt mondta, hogy elnökké választása esetén 24 órán belül véget tudna vetni az orosz háborúnak, anélkül, hogy pontosította volna a Kijev és Moszkva közötti békemegállapodás elérésének lépéseit.
A republikánusok várható jelöltje állítólag azt is mondta, hogy szerinte mind Moszkva, mind Kijev „meg akarja menteni az arcát, kiutat akar”, és azt állította, hogy az oroszok által megszállt területeken élő ukránoknak nem lenne baj, ha Oroszországhoz tartoznának.

Ukrajnának több segítségre van szüksége szövetségesei részéről, hogy szembenézzen egy várható nagyszabású orosz offenzívával, amely május végén vagy júniusban érkezhet – mondta Volodimir Zelenszkij elnök.

A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
szóljon hozzá!