A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
2024. április 05., 12:272024. április 05., 12:27
Ezzel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésére reagáltak, aki februárban azt mondta, hogy Oroszország tavasszal vagy a nyár elején offenzívát készül indítani Ukrajnában.
A Háborús Tanulmányok Intézete április 1-jei jelentésében azt állította, hogy Oroszország a Donyecki terület nyugati részére összpontosíthat egy közelgő offenzívát, Avgyijivka, a Donyecki terület egyik kulcsfontosságú frontvonalbeli városa közelében, amelyet Oroszország februárban foglalt el.
– mondta a NATO-tisztségviselő a jelentés szerint.
A frontvonalon lévő orosz egységek „személyzethiánnyal küszködnek és tapasztalatlanok”, és „politikai indíttatású” parancsokat kapnak „irreális célok” elérésére – mondta a tisztségviselő.
A NATO hírszerzése ezért „kétségesnek tartja, hogy az orosz erők jelentős sikereket érhetnének el egy tavaszi offenzívában”.
– idézték a tisztségviselőt.
Ugyanakkor Zelenszkij szerdán arra figyelmeztetett, hogy Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június elsejéig.
Az ukrán katonai hírszerzés márciusban azt közölte, hogy Oroszország valószínűleg fokozza mozgósítási erőfeszítéseit most, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a márciusi manipulált szavazáson biztosította ötödik hivatali idejét.
Ugyanakkor
Mindeközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter újságíróknak a NATO-Ukrajna Tanács csütörtöki brüsszeli ülése után azt mondta: Ukrajna nemzetközi partnereinek, köztük az Egyesült Államoknak meg kell duplázniuk erőfeszítéseiket, hogy ellássák Kijevet a szükséges erőforrásokkal, miközben Oroszország erősíti védelmi-ipari bázisát.
A külügyminiszterek, köztük az ukrán Dmitro Kuleba, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóra gyűltek össze, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatás növelésének stratégiáit a NATO 75. évfordulója alkalmából.
– mondta Blinken.
Blinken azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok saját kétoldalú biztonsági megállapodáson dolgozik Ukrajnával. Kijev 2024-ben hét szövetséges országgal írt alá biztonsági megállapodást, és jelenleg további 10 megállapodásról tárgyal.
A csúcstalálkozó napirendjén szerepeltek a Kijevnek nyújtott segélyek lehetőségei egy esetleges második Trump-elnökség részéről,
Kuleba találkozott Blinkennel is, hogy megvitassák a közelmúltbeli orosz támadások által súlyosan megrongált ukrán energiaszektor helyzetét és a harctéri igényeket.
A találkozót követően Blinken újságíróknak azt mondta, hogy a NATO Ukrajnának nyújtott támogatása továbbra is „sziklaszilárd”.
– mondta.
A NATO júliusban csúcstalálkozót tart Washingtonban, amelyen a szövetség „segíteni fog hidat építeni e tagság felé” – tette hozzá Blinken.
Medvegyev: vérdíjat tűzünk ki a nyugati „tetvekre”, ha bevonulnak Ukrajnába
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált DMitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt elnök és miniszterelnök annak lehetőségére, hogy a nyugati országok katonákat küldhetnek Ukrajnába.
„NATO-s barátainknak új mantrájuk van. Most minadannyianazt mondják, hogy az »ukrajnai« beavatkozás nincs tervben. Csak néhány egység fog bevonulni egy Lvov és talán Kijev melletti területre, hogy tehermentesítse az ukrán hadsereget. Valamiféle házimunkát és szervezést végeznek; kiképzést; elit különleges erőket hoznak néhány helyre. Semmi több. Következtetés: országaink lakói, nyugalom. Csak néhány koporsó lesz. És ti, oroszok, ne aggódjatok túlságosan, nem fogunk háborúzni” – fogalmazott az X-en közzé tett üzenetben.
„Ezek csak teljesen pofátlan vadállatok, akik az egész világot hülyének nézik! Ezeknek a mikrogenitális NATO szerveknek mind az ukrán katonai erők parancsát kell követniük, és senki másét! Különben még egy olyan mocskos, haldokló országba sem engedik be őket, mint »Ukrajna«.
Vagyis a reguláris erők részévé válnak, akik most ellenünk harcolnak. Ezért lehet őket csak ellenségként kezelni; és nem csak ellenségként, hanem elit különítményként, Hitler SS-hóhéraiként. És ezekre a tengerentúli tetvekre, akiket a szerencsétlen ukránokkal ellentétben nem kényszerítettek háborúba, csak egy szabály vonatkozhat: foglyokat nem ejtünk! És minden egyes megölt, felrobbantott vagy felgyújtott NATO-harcosért maximális jutalom jár. És nem adjuk vissza a holttesteket. Szenvedjenek a hozzátartozók külföldön” – fogalmazott Medvegyev angol nyelvű üzenetében.
Mint arról beszámoltunk, Jens Stoltenberg NATo-főtitkár csütörtökön leszögezte: nincs tervben NATO-csapatok Ukrajnába vezénylése.
Ukrán dróntámadások több orosz térség ellen
Az oroszországi Rosztovi terület egyik katonai repülőtere elleni „masszív támadás” megrongált egy villamosenergia-alállomást a Morozovszkij körzetben – állította Vaszilij Golubjov kormányzó pénteken kora hajnalban.
Golubjov szerint az orosz légvédelmi egységek több mint 40 drónt fogtak el, amelyek a Rosztovi terület Morozovszkij körzetében lévő katonai repülőteret vették célba.
Golubev azt is elmondta, hogy a munkások megpróbálják helyreállítani az áramellátást a megrongálódott alállomáson.
Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Nem ez volt az egyetlen csapás: csütörtökön a késő esti órákban drónok támadták meg az oroszországi Kurszk régiót, állítólag felgyújtották a polgári infrastruktúrát – jelentette be Roman Sztarovojt, a régió kormányzója a Telegramon.
A drónok roncsai megrongáltak egy szabadidős gyermekközpontot és egy helyi piac épületeit, valamint három lakóépületet – állította Sztarovojt.
Civil áldozatokról nem érkezett jelentés.
Sztarovojt a támadásért Ukrajnát tette felelőssé. Kijev általában nem kommentálja az orosz földön végrehajtott csapásokat.
Az orosz védelmi minisztérium szerint egy drónt elektronikus hadviseléssel semlegesítettek, és legalább hét ukrán drónt lőttek le a térség felett.
Az ukrán csapatok az elmúlt hetekben fokozták az oroszországi katonai és ipari célpontok elleni csapásokat. Ukrajna saját gyártású, nagy hatótávolságú drónokkal sikeresen támadott olajfinomítókat és fegyverraktárakat, aminek hatására Oroszország fokozott légvédelmi erőfeszítéseket jelentett be ezeken a területeken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!