A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
2024. április 05., 12:272024. április 05., 12:27
Ezzel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésére reagáltak, aki februárban azt mondta, hogy Oroszország tavasszal vagy a nyár elején offenzívát készül indítani Ukrajnában.
A Háborús Tanulmányok Intézete április 1-jei jelentésében azt állította, hogy Oroszország a Donyecki terület nyugati részére összpontosíthat egy közelgő offenzívát, Avgyijivka, a Donyecki terület egyik kulcsfontosságú frontvonalbeli városa közelében, amelyet Oroszország februárban foglalt el.
– mondta a NATO-tisztségviselő a jelentés szerint.
A frontvonalon lévő orosz egységek „személyzethiánnyal küszködnek és tapasztalatlanok”, és „politikai indíttatású” parancsokat kapnak „irreális célok” elérésére – mondta a tisztségviselő.
A NATO hírszerzése ezért „kétségesnek tartja, hogy az orosz erők jelentős sikereket érhetnének el egy tavaszi offenzívában”.
– idézték a tisztségviselőt.
Ugyanakkor Zelenszkij szerdán arra figyelmeztetett, hogy Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június elsejéig.
Az ukrán katonai hírszerzés márciusban azt közölte, hogy Oroszország valószínűleg fokozza mozgósítási erőfeszítéseit most, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a márciusi manipulált szavazáson biztosította ötödik hivatali idejét.
Ugyanakkor
Mindeközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter újságíróknak a NATO-Ukrajna Tanács csütörtöki brüsszeli ülése után azt mondta: Ukrajna nemzetközi partnereinek, köztük az Egyesült Államoknak meg kell duplázniuk erőfeszítéseiket, hogy ellássák Kijevet a szükséges erőforrásokkal, miközben Oroszország erősíti védelmi-ipari bázisát.
A külügyminiszterek, köztük az ukrán Dmitro Kuleba, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóra gyűltek össze, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatás növelésének stratégiáit a NATO 75. évfordulója alkalmából.
– mondta Blinken.
Blinken azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok saját kétoldalú biztonsági megállapodáson dolgozik Ukrajnával. Kijev 2024-ben hét szövetséges országgal írt alá biztonsági megállapodást, és jelenleg további 10 megállapodásról tárgyal.
A csúcstalálkozó napirendjén szerepeltek a Kijevnek nyújtott segélyek lehetőségei egy esetleges második Trump-elnökség részéről,
Kuleba találkozott Blinkennel is, hogy megvitassák a közelmúltbeli orosz támadások által súlyosan megrongált ukrán energiaszektor helyzetét és a harctéri igényeket.
A találkozót követően Blinken újságíróknak azt mondta, hogy a NATO Ukrajnának nyújtott támogatása továbbra is „sziklaszilárd”.
– mondta.
A NATO júliusban csúcstalálkozót tart Washingtonban, amelyen a szövetség „segíteni fog hidat építeni e tagság felé” – tette hozzá Blinken.
Medvegyev: vérdíjat tűzünk ki a nyugati „tetvekre”, ha bevonulnak Ukrajnába
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált DMitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt elnök és miniszterelnök annak lehetőségére, hogy a nyugati országok katonákat küldhetnek Ukrajnába.
„NATO-s barátainknak új mantrájuk van. Most minadannyianazt mondják, hogy az »ukrajnai« beavatkozás nincs tervben. Csak néhány egység fog bevonulni egy Lvov és talán Kijev melletti területre, hogy tehermentesítse az ukrán hadsereget. Valamiféle házimunkát és szervezést végeznek; kiképzést; elit különleges erőket hoznak néhány helyre. Semmi több. Következtetés: országaink lakói, nyugalom. Csak néhány koporsó lesz. És ti, oroszok, ne aggódjatok túlságosan, nem fogunk háborúzni” – fogalmazott az X-en közzé tett üzenetben.
„Ezek csak teljesen pofátlan vadállatok, akik az egész világot hülyének nézik! Ezeknek a mikrogenitális NATO szerveknek mind az ukrán katonai erők parancsát kell követniük, és senki másét! Különben még egy olyan mocskos, haldokló országba sem engedik be őket, mint »Ukrajna«.
Vagyis a reguláris erők részévé válnak, akik most ellenünk harcolnak. Ezért lehet őket csak ellenségként kezelni; és nem csak ellenségként, hanem elit különítményként, Hitler SS-hóhéraiként. És ezekre a tengerentúli tetvekre, akiket a szerencsétlen ukránokkal ellentétben nem kényszerítettek háborúba, csak egy szabály vonatkozhat: foglyokat nem ejtünk! És minden egyes megölt, felrobbantott vagy felgyújtott NATO-harcosért maximális jutalom jár. És nem adjuk vissza a holttesteket. Szenvedjenek a hozzátartozók külföldön” – fogalmazott Medvegyev angol nyelvű üzenetében.
Mint arról beszámoltunk, Jens Stoltenberg NATo-főtitkár csütörtökön leszögezte: nincs tervben NATO-csapatok Ukrajnába vezénylése.
Ukrán dróntámadások több orosz térség ellen
Az oroszországi Rosztovi terület egyik katonai repülőtere elleni „masszív támadás” megrongált egy villamosenergia-alállomást a Morozovszkij körzetben – állította Vaszilij Golubjov kormányzó pénteken kora hajnalban.
Golubjov szerint az orosz légvédelmi egységek több mint 40 drónt fogtak el, amelyek a Rosztovi terület Morozovszkij körzetében lévő katonai repülőteret vették célba.
Golubev azt is elmondta, hogy a munkások megpróbálják helyreállítani az áramellátást a megrongálódott alállomáson.
Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Nem ez volt az egyetlen csapás: csütörtökön a késő esti órákban drónok támadták meg az oroszországi Kurszk régiót, állítólag felgyújtották a polgári infrastruktúrát – jelentette be Roman Sztarovojt, a régió kormányzója a Telegramon.
A drónok roncsai megrongáltak egy szabadidős gyermekközpontot és egy helyi piac épületeit, valamint három lakóépületet – állította Sztarovojt.
Civil áldozatokról nem érkezett jelentés.
Sztarovojt a támadásért Ukrajnát tette felelőssé. Kijev általában nem kommentálja az orosz földön végrehajtott csapásokat.
Az orosz védelmi minisztérium szerint egy drónt elektronikus hadviseléssel semlegesítettek, és legalább hét ukrán drónt lőttek le a térség felett.
Az ukrán csapatok az elmúlt hetekben fokozták az oroszországi katonai és ipari célpontok elleni csapásokat. Ukrajna saját gyártású, nagy hatótávolságú drónokkal sikeresen támadott olajfinomítókat és fegyverraktárakat, aminek hatására Oroszország fokozott légvédelmi erőfeszítéseket jelentett be ezeken a területeken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!