
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajnának több segítségre van szüksége szövetségesei részéről, hogy szembenézzen egy várható nagyszabású orosz offenzívával, amely május végén vagy júniusban érkezhet – mondta Volodimir Zelenszkij elnök egy, a CBS Newsnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.
2024. március 29., 10:322024. március 29., 10:32
2024. március 29., 10:422024. március 29., 10:42
Miközben Kijev egyre veszélyesebb helyzetben van a háborúban, ukrán katonai tisztségviselők arra figyelmeztettek, hogy Moszkva újabb nagyszabású támadásra készülhet, 100 ezer fős haderőt mozgósítva.
„Stabilizáltuk a helyzetet. Jobb, mint két-három hónappal ezelőtt, amikor nagy hiányunk volt tüzérségi lőszerekből, különböző fegyverekből” – mondta Zelenszkij sz interjúban, amelyet egy meg nem nevezett helyen, Kelet-Ukrajnában, az orosz határ közelében rögzítettek.
„Nem láttunk nagy, hatalmas ellentámadást Oroszország részéről... Nem voltak sikeresek” – tette hozzá.
Az orosz erők februárban némi előrelépést értek el a keleti fronton, elfoglalták a kulcsfontosságú, frontvonalban lévő Avgyijivka városát és több közeli falut. Március 21-én Olekszandr Szirszkij főparancsnok azt mondta, hogy a keleti helyzet stabilizálódott.
Eközben
A nyilatkozatot két nappal azután adták ki, hogy a Meduza orosz független médium névtelen, Kreml-közeli forrásokat idézve arról írt: Vlagyimir Putyin orosz elnök azt fontolgatja, hogy megpróbálja elfoglalni Harkivot, és ezt követően „fokozatosan befejezi” a háborút.
A források azt mondták, nem rendelkeznek információval arról, hogy született-e már ilyen döntés.
Egy másik forrás a Meduzának azt mondta, hogy
A médium valamennyi beszélgetőpartnere bizakodását fejezte ki, hogy Putyin az Ukrajna elleni háború folytatását tervezi.
„Minden hazugságuk a város (Harkiv) bekerítésére való felkészültségről a belső és külső közönségnek szól, és a félelem-propaganda kampány része” – mondta Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak alárendelt Dezinformációellenes Központ vezetője.
„A kijelentések a 350 000 katonáról, akiket erre a feladatra akarnak mozgósítani, a (Vlagyimir Szolovjov orosz propagandista) fenyegetései – (ezek) egyelőre csak szavak. Ez egy pszichológiai hadművelet” – tette hozzá.
– mutatott rá.
Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa az ország északkeleti részén, az orosz határtól mindössze mintegy 30 kilométerre fekszik. Az orosz határ közelsége miatt a teljes körű invázió kezdete óta a Harkivi területet és a régió fővárosát szinte naponta érik támadások.
A legutóbbi, Harkiv elleni tömeges légicsapásban egy férfi meghalt és legalább 19 másik ember, köztük négy gyermek megsebesült.
Újabb jelentős orosz rakétatámadás Ukrajna ellen
Lengyel és más szövetségesek repülőgépei is felszálltak péntekre virradóra az Ukrajna elleni nagyszabású orosz rakétatámadásról szóló jelentésekre válaszul – jelentette be a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoksága.
Az ukrán légierő arra figyelmeztetett, hogy Oroszország az éjszaka folyamán több rakétahullámot indított, és az egész országban légi riadó van érvényben.
Több városból, köztük Dnyiproból és Ivano-Frankivszkból is robbanásokat jelentettek. Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki régió kormányzója szerint az oroszok a létfontosságú infrastruktúrát támadták. Helyszíni beszámolók szerint a 200 ezres lakosságú Kamjanszke város közelében egy, a Dnyeper folyón épül erőművet érhetett támadás.
„Ma éjjel az Oroszországi Föderáció intenzív nagy hatótávolságú repülési tevékenysége figyelhető meg, amely az ukrán területen található objektumok ellen végrehajtott rakétacsapásokkal kapcsolatos” – közölte a lengyel hadműveleti parancsnokság az X-en.
„Minden szükséges eljárást aktiváltak a lengyel légtér biztonságának garantálása érdekében” – tette hozzá.
A vasárnapi támadás során egy orosz rakéta mintegy 39 másodpercre behatolt be a lengyel légtérbe. A lengyel hadsereg közölte, hogy nem lőtte le a gépet, mert ez veszélyt jelentett volna a helyi civilekre.
Korábban egy orosz rakéta 2023. december 29-én egy Ukrajna elleni tömeges támadás során sértette meg a lengyel légteret.
Újratárgyalná a német Rheinmetall fegyveripari céggel megkötött katonai beszerzési szerződéseket Alexandru Mihai Ghigiu beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.
Lesújtóak a statisztikák: az európai 15 évesek harmada, míg Romániában a diákok fele elbukik a minimális szövegértési és matematikai elvárásokon. Erre a válságra válaszol az Európai Bizottság új oktatási és készségfejlesztési csomagja.
A Romániával való egyesülés több mint egyszerű B terv Moldova számára – jelentette ki Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Republikánus Párt az iráni háború miatt veszítette el a keddi félidős kongresszusi választásokat – ismerte be az amerikai alelnök.
Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a Nyitottakták.hu adatbázisában – közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) csütörtökön a Facebook-oldalán.
Immár kormányszinten is reagált Románia Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentésére, amelyben azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
szóljon hozzá!