
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajnának több segítségre van szüksége szövetségesei részéről, hogy szembenézzen egy várható nagyszabású orosz offenzívával, amely május végén vagy júniusban érkezhet – mondta Volodimir Zelenszkij elnök egy, a CBS Newsnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.
2024. március 29., 10:322024. március 29., 10:32
2024. március 29., 10:422024. március 29., 10:42
Miközben Kijev egyre veszélyesebb helyzetben van a háborúban, ukrán katonai tisztségviselők arra figyelmeztettek, hogy Moszkva újabb nagyszabású támadásra készülhet, 100 ezer fős haderőt mozgósítva.
„Stabilizáltuk a helyzetet. Jobb, mint két-három hónappal ezelőtt, amikor nagy hiányunk volt tüzérségi lőszerekből, különböző fegyverekből” – mondta Zelenszkij sz interjúban, amelyet egy meg nem nevezett helyen, Kelet-Ukrajnában, az orosz határ közelében rögzítettek.
„Nem láttunk nagy, hatalmas ellentámadást Oroszország részéről... Nem voltak sikeresek” – tette hozzá.
Az orosz erők februárban némi előrelépést értek el a keleti fronton, elfoglalták a kulcsfontosságú, frontvonalban lévő Avgyijivka városát és több közeli falut. Március 21-én Olekszandr Szirszkij főparancsnok azt mondta, hogy a keleti helyzet stabilizálódott.
Eközben
A nyilatkozatot két nappal azután adták ki, hogy a Meduza orosz független médium névtelen, Kreml-közeli forrásokat idézve arról írt: Vlagyimir Putyin orosz elnök azt fontolgatja, hogy megpróbálja elfoglalni Harkivot, és ezt követően „fokozatosan befejezi” a háborút.
A források azt mondták, nem rendelkeznek információval arról, hogy született-e már ilyen döntés.
Egy másik forrás a Meduzának azt mondta, hogy
A médium valamennyi beszélgetőpartnere bizakodását fejezte ki, hogy Putyin az Ukrajna elleni háború folytatását tervezi.
„Minden hazugságuk a város (Harkiv) bekerítésére való felkészültségről a belső és külső közönségnek szól, és a félelem-propaganda kampány része” – mondta Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak alárendelt Dezinformációellenes Központ vezetője.
„A kijelentések a 350 000 katonáról, akiket erre a feladatra akarnak mozgósítani, a (Vlagyimir Szolovjov orosz propagandista) fenyegetései – (ezek) egyelőre csak szavak. Ez egy pszichológiai hadművelet” – tette hozzá.
– mutatott rá.
Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa az ország északkeleti részén, az orosz határtól mindössze mintegy 30 kilométerre fekszik. Az orosz határ közelsége miatt a teljes körű invázió kezdete óta a Harkivi területet és a régió fővárosát szinte naponta érik támadások.
A legutóbbi, Harkiv elleni tömeges légicsapásban egy férfi meghalt és legalább 19 másik ember, köztük négy gyermek megsebesült.
Újabb jelentős orosz rakétatámadás Ukrajna ellen
Lengyel és más szövetségesek repülőgépei is felszálltak péntekre virradóra az Ukrajna elleni nagyszabású orosz rakétatámadásról szóló jelentésekre válaszul – jelentette be a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoksága.
Az ukrán légierő arra figyelmeztetett, hogy Oroszország az éjszaka folyamán több rakétahullámot indított, és az egész országban légi riadó van érvényben.
Több városból, köztük Dnyiproból és Ivano-Frankivszkból is robbanásokat jelentettek. Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki régió kormányzója szerint az oroszok a létfontosságú infrastruktúrát támadták. Helyszíni beszámolók szerint a 200 ezres lakosságú Kamjanszke város közelében egy, a Dnyeper folyón épül erőművet érhetett támadás.
„Ma éjjel az Oroszországi Föderáció intenzív nagy hatótávolságú repülési tevékenysége figyelhető meg, amely az ukrán területen található objektumok ellen végrehajtott rakétacsapásokkal kapcsolatos” – közölte a lengyel hadműveleti parancsnokság az X-en.
„Minden szükséges eljárást aktiváltak a lengyel légtér biztonságának garantálása érdekében” – tette hozzá.
A vasárnapi támadás során egy orosz rakéta mintegy 39 másodpercre behatolt be a lengyel légtérbe. A lengyel hadsereg közölte, hogy nem lőtte le a gépet, mert ez veszélyt jelentett volna a helyi civilekre.
Korábban egy orosz rakéta 2023. december 29-én egy Ukrajna elleni tömeges támadás során sértette meg a lengyel légteret.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!