Fotó: Twitter/Повернись живим
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítóan válaszolt arra a lakossági petícióra, amelyben azt kezdeményezték, hogy a hadköteles korú férfiak is utazhassanak Ukrajnából külföldre a hadiállapot ideje alatt – számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.
2022. augusztus 16., 21:472022. augusztus 16., 21:47
Az elektronikus petíciót az elnöki honlapon három hónap alatt több mint 25 ezren támogatták, így Zelenszkij köteles volt választ adni a kérdésre. A petíció indoklása szerint harcolni csak a „harcképes embereknek” kell, mások azzal lehetnek hasznosak, hogy külföldön dolgoznak, és pénzzel támogatják az ukrán hadsereget.
Zelenszkij viszont emlékeztetett arra, hogy az alkotmány 17. cikke szerint az állam szuverenitásának és területi integritásának védelme az egész ukrán nép dolga, az alaptörvény 65. cikke szerint pedig a haza védelme, a függetlenség, illetve Ukrajna területi integritása Ukrajna állampolgárainak felelőssége. Rámutatott továbbá arra, hogy az általános mozgósításról február 24-én rendelet született, amely szerint azok, akik korábban nem teljesítettek katonai szolgálatot, a gyakorlótereken vagy kiképzőközpontokban elvégzett kiképzést követően teljesíthetik kötelezettségüket a fegyveres erőknél. Az elnök azt is megjegyezte, hogy a tartalékos, katonai szolgálatra be nem hívott állampolgárok védelmi jellegű munkába vonhatók be.
Délelőtt Zelenszkij telefonmegbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel, akivel elsősorban a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzetet tekintették át. A nukleáris létesítményt és környékét ukrán híradások szerint orosz csapatok lövik rakéta-sorozatvetőkkel a múlt hét óta, ami az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat szerint fenyegeti a nukleáris biztonságot. Moszkva ezzel szemben az ukrán fegyveres erőket vádolta meg azzal, hogy az orosz ellenőrzés alá került atomerőmű környékét támadják.
– jelentette a Jevropejszka Pravda hírportál az Élysée-palota által később kiadott sajtóközlemény alapján. A francia elnök emellett kifejezte aggodalmát a nukleáris biztonságot illetően, és sürgette az orosz erők kivonását a létesítmény területéről.
A két államfő szót ejtett az ukrán gabonaexport kérdéséről is. A közlemény szerint Franciaország továbbra is támogatja az Európai Unió erőfeszítéseit az ukrán gabona közúti és folyami szállítására létesített „szolidaritási útvonalak” keretében, ami júliusban 2,8 millió tonna exportot tett lehetővé, és ez az ütem folyamatosan gyorsul.
Ihor Terehov harkivi polgármester arról számolt be, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők tüzérségi fegyverekkel a megyeszékhely öt kerületét lőtték. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. Károk keletkeztek viszont az infrastruktúrában és az utakban. Harkivot nap közben is támadta az orosz hadsereg, károkról, áldozatkról azonban egyelőre nem érkezett jelentés.
Mint írta, az előzetes információk szerint Fehéroroszország területéről indították a rakétákat. A légvédelmi szirénák Zsitomir megyében helyi idő szerint délután egy óra körül kapcsoltak be, ugyanebben az időben légi riadók voltak a fővárosban, Kijevben és környékén, valamint a nyugati országrészben lévő Rivne és Voliny megyékben is.
Az orosz erők kedden a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyei Nyikopolt és a Zaporizzsja megyei Orihiv várost is lőtték. A támadásokban legalább tízen megsebesültek, utóbbi településen egy nő életét vesztette – közölték az érintett régiók kormányzói. Valentin Reznyicsenko, a dnyipropetrovszki régió kormányzója hozzáfűzte, hogy Nyikopolra húsz Grad rakétát és tíz ágyúlövedéket lőttek ki az oroszok.
A megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztérium a Telegramon arról tájékoztatott, hogy újabb 19 ukrán katona holttestét kapták vissza a genfi egyezmény normáinak megfelelően végrehajtott csere keretében az orosz féltől. Közleményükben arról nem számoltak be, hogy Kijev hány holttestet adott át az oroszoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!