Fotó: Twitter/Повернись живим
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítóan válaszolt arra a lakossági petícióra, amelyben azt kezdeményezték, hogy a hadköteles korú férfiak is utazhassanak Ukrajnából külföldre a hadiállapot ideje alatt – számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.
2022. augusztus 16., 21:472022. augusztus 16., 21:47
Az elektronikus petíciót az elnöki honlapon három hónap alatt több mint 25 ezren támogatták, így Zelenszkij köteles volt választ adni a kérdésre. A petíció indoklása szerint harcolni csak a „harcképes embereknek” kell, mások azzal lehetnek hasznosak, hogy külföldön dolgoznak, és pénzzel támogatják az ukrán hadsereget.
Zelenszkij viszont emlékeztetett arra, hogy az alkotmány 17. cikke szerint az állam szuverenitásának és területi integritásának védelme az egész ukrán nép dolga, az alaptörvény 65. cikke szerint pedig a haza védelme, a függetlenség, illetve Ukrajna területi integritása Ukrajna állampolgárainak felelőssége. Rámutatott továbbá arra, hogy az általános mozgósításról február 24-én rendelet született, amely szerint azok, akik korábban nem teljesítettek katonai szolgálatot, a gyakorlótereken vagy kiképzőközpontokban elvégzett kiképzést követően teljesíthetik kötelezettségüket a fegyveres erőknél. Az elnök azt is megjegyezte, hogy a tartalékos, katonai szolgálatra be nem hívott állampolgárok védelmi jellegű munkába vonhatók be.
Délelőtt Zelenszkij telefonmegbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel, akivel elsősorban a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzetet tekintették át. A nukleáris létesítményt és környékét ukrán híradások szerint orosz csapatok lövik rakéta-sorozatvetőkkel a múlt hét óta, ami az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat szerint fenyegeti a nukleáris biztonságot. Moszkva ezzel szemben az ukrán fegyveres erőket vádolta meg azzal, hogy az orosz ellenőrzés alá került atomerőmű környékét támadják.
– jelentette a Jevropejszka Pravda hírportál az Élysée-palota által később kiadott sajtóközlemény alapján. A francia elnök emellett kifejezte aggodalmát a nukleáris biztonságot illetően, és sürgette az orosz erők kivonását a létesítmény területéről.
A két államfő szót ejtett az ukrán gabonaexport kérdéséről is. A közlemény szerint Franciaország továbbra is támogatja az Európai Unió erőfeszítéseit az ukrán gabona közúti és folyami szállítására létesített „szolidaritási útvonalak” keretében, ami júliusban 2,8 millió tonna exportot tett lehetővé, és ez az ütem folyamatosan gyorsul.
Ihor Terehov harkivi polgármester arról számolt be, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők tüzérségi fegyverekkel a megyeszékhely öt kerületét lőtték. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. Károk keletkeztek viszont az infrastruktúrában és az utakban. Harkivot nap közben is támadta az orosz hadsereg, károkról, áldozatkról azonban egyelőre nem érkezett jelentés.
Mint írta, az előzetes információk szerint Fehéroroszország területéről indították a rakétákat. A légvédelmi szirénák Zsitomir megyében helyi idő szerint délután egy óra körül kapcsoltak be, ugyanebben az időben légi riadók voltak a fővárosban, Kijevben és környékén, valamint a nyugati országrészben lévő Rivne és Voliny megyékben is.
Az orosz erők kedden a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyei Nyikopolt és a Zaporizzsja megyei Orihiv várost is lőtték. A támadásokban legalább tízen megsebesültek, utóbbi településen egy nő életét vesztette – közölték az érintett régiók kormányzói. Valentin Reznyicsenko, a dnyipropetrovszki régió kormányzója hozzáfűzte, hogy Nyikopolra húsz Grad rakétát és tíz ágyúlövedéket lőttek ki az oroszok.
A megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztérium a Telegramon arról tájékoztatott, hogy újabb 19 ukrán katona holttestét kapták vissza a genfi egyezmény normáinak megfelelően végrehajtott csere keretében az orosz féltől. Közleményükben arról nem számoltak be, hogy Kijev hány holttestet adott át az oroszoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!