A Szíriában végrehajtott és „elsősorban az ellenzéki csoportok ellen irányuló" orosz légicsapások aláássák a polgárháború politikai megoldását célzó erőfeszítéseket – jelentette ki pénteken Amszterdamban a NATO főtitkára, aki az Európai Unió (EU) védelmi minisztereinek találkozójára érkezett a holland fővárosba.
2016. február 07., 17:452016. február 07., 17:45
Jens Stoltenberg szerint a közel-keleti országban megnövekedett orosz jelenlét és a légicsapások számának megugrása növeli a feszültséget, és a török légtér, vagyis a NATO légterének megsértéséhez vezet. „Ez pedig kockázatokat teremt” – hangsúlyozta újságírók előtt a főtitkár. A szíriai kormányerők és szövetségeseik az orosz légierő támogatásával az utóbbi napokban jelentősen előrenyomultak az észak-szíriai Aleppó tartományban.
Nem csak Stoltenbergnek nem tetszik az orosz beavatkozás: az ecuadori látogatáson tartózkodó török elnök felszólította csütörtökön Oroszországot, hogy hagyja abba Szíria bombázását, mert akkor talán alábbhagy a menekültek Törökországba áramlása. „Európai barátaink azt szeretnék, ha megállítanánk a menekültek áradatát, de hogy volnánk erre képesek, amikor Oroszország és a szíriai hatalom bombázza ezeket az embereket\" – tette fel a kérdést Recep Tayyip Erdogan azon a sajtóértekezleten, amelyet hivatali kollégájával, Rafael Correával közösen tartott. Lehetetlen megállítani a menekülteket a török–szíriai határnál, ha nem szűnnek a légitámadások. A február 25-ére Genfbe tervezett béketárgyalásoknak is csak abban az esetben van értelme, ha abbamarad a bombázás – tette hozzá.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette csütörtökön, hogy egy török katonai beavatkozás titkos előkészületeire utaló jeleket figyelt meg Törökország és Szíria határán, több átkelőhelyen. A tárca szóvivője közölte azt is, hogy a szíriai Szarmada és a török Reyhanli közötti átkelőn keresztül Törökország éjszakánként fegyverekkel látja el a felkelők kezén lévő Aleppó és Idlíb városokat. A szóvivő szerint az Egyesült Államok és a NATO képviselői ezeket a szállítmányokat „humanitárius konvojoknak\" nevezik.
Eközben a szíriai humanitárius válság enyhítésére Londonban összehívott nemzetközi konferencián Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kijelentette, hogy azok, akik támogatják Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányát, ugyanolyan háborús bűncselekményeket követnek el, mint az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet.
Davutoglu később az orosz védelmi tárca állításaira reagálva azt mondta, az oroszok egyszerűen csak véka alá akarják rejteni bűneiket Szíriában azzal, hogy megpróbálják elvonni a figyelmet a civilek elleni támadásaikról. A török kormányfő úgy fogalmazott, Oroszország ezt ráadásul úgy teszi, hogy éppen „megszállja Szíriát”. Hozzátette, Törökországnak minden joga megvan ahhoz, hogy intézkedéseket hozzon saját védelme érdekében.
Közben szombaton a törökországi Kilis tartomány kormányzója azt mondta: csaknem 35 ezer szíriai menekült érkezett a szíriai-török határhoz Kilis városánál, ellátásukról a határ szíriai oldalán felállított táborban gondoskodnak. Suleyman Tapsiz a Kilis közelében található Oncupinar határátkelőnél újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy további 70 ezer szíriai menekültre számítanak, ha az orosz légicsapások és Bassár el-Aszad szíriai elnök hadseregének előrenyomulása folytatódik a polgárháború sújtotta közel-keleti országban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!